Nagy ijedtséggel és sok bizonytalansággal indult ez az év a tejtermelők és sertéstartók számára. Az azóta eltelt egy hónapban a legfontosabb, ami történt, hogy a felvásárlási árak csökkenése megállt, és némi halvány remény látszik arra, hogy tavasszal a válság enyhülni fog.
A tenyészkoca állatjóléti támogatása igénybevételének feltételeiről szóló 7/2015. (III.
Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában Giuseppe Pulina, az olaszországi Sassari Egyetem professzora által közzétett gondolatokat osztja meg a vörös és a feldolgozott húsok fogyasztásának démonizálásával, valamint a tématerülethez kapcsolódó tudományos bizonytalanságokkal kapcsolatban.
Ugyan most még – eltérően a korábbi évekhez képest – a tél uralja a tájat többé-kevésbé, a természet lassan ébredezik és ezzel párhuzamosan a gazdák is megkezdik a következő év feladatainak tervezését.
Örömhír a szarvasmarhatartóknak, hogy a szarvasmarha-brucellózis mentesség elismerésére irányuló kérelmünket az Európai Bizottság és a többi tagállam hivatalosan jóváhagyta. Ennek értelmében 2026 február 12-től Magyarország teljes területe hivatalosan „mentes státuszt” kapott a szarvasmarha-állományokban előforduló Brucella abortus, Brucella melitensis és Brucella suis tekintetében.
A kormány továbbra is kiemelt figyelmet fordít a hazai tejtermelő ágazat stabilitásának megőrzésére. Az elsősorban a feldolgozókat érintő, decemberi intézkedéscsomag mellett az alacsony felvásárlási ár miatt nehéz helyzetbe került termelőket is rendkívüli eszközökkel segítik, így újabb 2,43 milliárd keretösszegű nemzeti támogatásról is döntöttek.
A klímaváltozás hatására Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, köztük a csapadék mennyiségének és eloszlásának kiszámíthatatlansága. Egyre jellemzőbbek a hosszú aszályperiódusok és a rövid, intenzív záporok, amelyek komoly kihívást jelentenek a gyepeken történő megfelelő gazdálkodás szempontjából.
A klímaváltozás hatására Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, köztük a csapadék mennyiségének és eloszlásának kiszámíthatatlansága.
A tejpiac tartós bizonytalansága és az árverseny erősödése egyre inkább rávilágít arra, hogy a jövedelmezőség nem kizárólag a termelt mennyiség növelésén múlik.
Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk az uniós és az amerikai állattenyésztés, hús- és tejtermelés, valamint állategészségügyi helyzetről, az Agrárminisztérium és a mezőgazdasági attasék jóvoltából készítettünk egy összefoglalót a német, olasz, lengyel, román, szerb és amerikai helyzetről.
Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek településen egy pecsenye kacsa telepen magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása jelenleg folyamatban van.
A Nemzeti Ragadós Száj- és Körömfájás Szakértői Csoport elkészítette a kérődző fajokra vonatkozó (a hasznosítási irányokat figyelembe vevő) telepi járványvédelmi intézkedési tervek mintadokumentumait:
2025-ben úgy tűnik, kezd tendenciává válni a tenyésztőszervezetek szétválása. Ennek hátterében az állhat, hogy több faj és fajta esetében a génmegőrzés vagy a hasznosítás helyett a tenyésztők és tartók egyéni preferenciái kerülnek előtérbe.
Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 16/2023. (IV. 19.) AM rendelet 2.
2026-tól az inszeminátorok vármegyei bontásban kérhetik a nyilvántartásba vételüket. Így a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csak azokat a termékenyítési bejelentéseket fogadja el, amelyeket a területileg érvényes engedéllyel rendelkező inszeminátor végzett.
Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által a közelmúltban a brojlercsirkék szállítás közbeni jólétének javítása érdekében tett, nagyobb férőhely biztosítására vonatkozó javaslatának állatjóléti, gazdasági és környezetvédelmi hatásait elemezte.
Egy tenyésztőszervezet megosztása vagy megszűnése első látásra szervezeti kérdésnek tűnhet. A gyakorlatban azonban genetikai, adatkezelési és gazdasági következmények láncolatát indítja el, amelyek hatása sokszor csak évek vagy évtizedek múlva válik nyilvánvalóvá.
Az egész Európát sújtó túltermelés miatt kialakult tejválság 2025. év végére begyűrűzött Magyarországra is, mely hatalmas problémát okoz a tejtermelők körében.
