A tejpiac tartós bizonytalansága és az árverseny erősödése egyre inkább rávilágít arra, hogy a jövedelmezőség nem kizárólag a termelt mennyiség növelésén múlik. A minőségi, kedvező biológiai tulajdonságokkal rendelkező tej – így az A2 típusú tej – olyan irányt kínálhat a termelők számára, ahol a genetikai szelekció, a hiteles minőségigazolás és a tudatos piaci pozicionálás valódi hozzáadott értéket teremthet.
AZ A2 TEJ MINT MINŐSÉGI KITÖRÉSI PONT A TEJPIACON
A tejágazat tartós piaci feszültségei, az árvolatilitás és a tömegtermelés korlátai egyre inkább előtérbe helyezik azokat az irányokat, amelyek minőségi, biológiai vagy funkcionális többlet értéket kínálnak a fogyasztók számára. Ilyen lehetséges kitörési pont az ún. A2 típusú tej előállítása, amely nem technológiai beavatkozással, hanem célzott genetikai szelekcióval érhető el, és megfelelő piaci pozicionálás mellett hozzájárulhat a termelők jövedelmezőségének javításához.
MITŐL „KÜLÖNLEGES” EGY TEJ? – FEHÉRJÉK, AMELYEK SZÁMÍTANAK
A tehéntej fehérjetartalmának mintegy 80%-át a kazeinek adják, ezen belül kiemelt jelentőségű a béta-kazein és a kappa-kazein.
Míg a kappa-kazein elsősorban a sajtgyártási tulajdonságokat – alvadási időt, sajthozamot, textúrát – befolyásolja, addig a béta-kazein esetében táplálkozás-élettani szempontból releváns genetikai variánsokról beszélhetünk.
A béta-kazeinnek két leggyakoribb formája az A1 és az A2. A hagyományos tejben ezek általában együttesen fordulnak elő, míg az A2 tej kizárólag A2 típusú béta-kazeint tartalmaz.
A2 TEJ KÖZÉRTHETŐEN – MIT JELENT A FOGYASZTÓNAK?
Mi az A2 tej? – röviden
Az A2 tej olyan tehéntejből származik, amelyet kizárólag A2A2 genotípusú tehenek termelnek. Ez azt jelenti, hogy a tej csak A2 típusú béta-kazeint tartalmaz, az A1 béta-kazein teljes mértékben hiányzik belőle.
Fontos hangsúlyozni, hogy az A2 tej nem laktózmentes: laktóztartalma megegyezik a hagyományos tejével. Előnye nem allergológiai eredetű, hanem emésztés-élettani jellegű.
Az A2 tej az evolúciós szempontból ősibb tejtípushoz áll közelebb. A modern európai szarvasmarha-populációkban elterjedt A1 béta-kazein egy későbbi genetikai mutáció eredménye.
Az A1 béta-kazein emésztése során egy bioaktív peptid, a β-kazomorfi n-7 (BCM-7) szabadulhat fel, amely egyes, érzékenyebb fogyasztóknál puffadást, hasi diszkomfortot és emésztési kellemetlenségeket okozhat. Az A2 béta-kazein lebontásakor ez a peptid nem keletkezik, ami biológiai magyarázatot ad arra, hogy sokan miért tapasztalnak jobb toleranciát az A2 tej fogyasztásakor.
HOGYAN LESZ A2 TEJ? – SZELEKCIÓ ÉS MINŐSÉGIGAZOLÁS
Az A2 tej előállítása nem technológiai trükk, hanem következetes genetikai szelekció eredménye. A kiindulópont az állomány genetikai státuszának ismerete, amely megállapítható a tej fenotípusos vizsgálatával – laboratóriumi vagy gyorstesztekkel –, illetve a genotípus szintjén, egyedi genotipizálással.
Hazai szinten ebben kiemelt szerepet játszik a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete által működtetett HUNGENOM program, amely biológiai minták (szőr) elemzéséből teljeskörű, egyedi genomikai tenyészérték-profilt határoz meg. A vizsgálat nem csak termelési és funkcionális tulajdonságokra terjed ki, hanem közel 19 recesszív genetikai kondíciót, valamint a tejfehérje- és cukorszerkezetét befolyásoló géneket is elemzi, beleértve az A1/A2 béta-kazein és a kappa-kazein genotípusokat.
A genetikai vizsgálat egyszeri, élettartamra szóló, és rendkívül alacsony költséggel (2 500 Ft) érhető el a tagok számára, objektív alapot adva az A2 irányú tenyésztési döntésekhez. A vizsgálatok költségeit a nemzeti költségvetés a tenyésztésszervezési feladatok támogatása jogcímen segíti.
A teljes cikket a MÁL januári számában olvashatják
