Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk az uniós és az amerikai állattenyésztés, hús- és tejtermelés, valamint állategészségügyi helyzetről, az Agrárminisztérium és a mezőgazdasági attasék jóvoltából készítettünk egy összefoglalót a német, olasz, lengyel, román, szerb és amerikai helyzetről.
NÉMETORSZÁG
2025. január 10-én egy ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) esetet regisztráltak Berlin határától néhány kilométerre egy vízibivalycsordában. A legutolsó ilyen meg betegedés 1988-ban történt Németországban. A későbbi magyar RSZKF-megbetegedésekben a német hatóságok példaértékű segítséget nyújtottak Magyarország számára a legjobb gyakorlatok, a betegség terjedését lassító vakcinák átadásával.
2025 első hónapjaiban a nyúlpestis terjedése Bajorországban és Rajna-vidék Pfalz területén öltött aggasztó méreteket.
Az afrikai sertéspestis (ASP) egész évben jelen volt a német tartományokban. Jelenleg Észak-Rajna-Vesztfáliát érte el. A spanyol és lengyel ASP-esetek is megrázták a piacot, így amennyiben a legnagyobb állatsűrűséggel rendelkező területeken nem lesz sikeres a védekezés, az a jelenlegi piaci zavarokat komolyan mélyíteni fogja. A sertéspestissel érintett területekről származó sertéshús értékesítési lehetőségeinek javítása az egyik legforróbb téma. A tartománytól nyugatra már Hollandia és Belgium található, ahol szintén minden eszközzel készülnek az ASP elleni védekezésre.
Ha az állatbetegségekről beszélünk, akkor Németország igazi „állatorvosi ló” volt 2025-ben.
KÉKNYELV-BETEGSÉG
A kéknyelv-betegség már 2024-ben jelentős egészségügyi és gazdasági károkat okozott a szarvasmarha-állományokban. Németország az állomány szükség szerinti oltása mellett döntött, mint leghatékonyabb védelmet nyújtó intézkedés. A szakértők a szúnyogok megjelenésével a kéknyelv-betegség hullámának erősödését várták 2025-ben Németországban és Ausztriában is. A betegség nyugatról keleti irányba terjed. Beteg, elhullott állatok, vetélések és a termelékenység csökkenése jellemzi, sőt jelenleg is gyakran fordulnak még elő „gyenge borjak”, és a gyanú szerint ez a vírusos megbetegedés további utóhatása lehet az anyaállatoknál. A magas állománysűrűségű területek immunizációjával Németországban sikerült kordában tartani a betegséget, és messze kevesebb kár keletkezett, mint azt az előrejelzések alapján gondolták.
MADÁRINFLUENZA
Németországban a madárinfluenza-járvány miatt már több mint 1,5 millió baromfit küldtek kényszervágásra. A járvány kitörését a H5N1 vírus variánsa okozza. Észak-Németország és Bajorország a súlyosabban érintett területek. Az észlelési körzetekben a vonuló madarak közül a darvak fertőzöttsége rekordméretű, a vadkacsák fertőzöttsége nem ennyire kiemelkedő. Vadmadarak között kétszer annyi fertőzött állatot találtak, mint az eddigi rekordévben 2020-2021-ben. Ugyanakkor a védekezés sikerességét mutatja, hogy míg 2021-ben 286 esetben, addig 2025-ben 199 esetben kellett haszonállatok között kényszervágást elrendelni.
Németország még maga nem kísérletezik a madárinfluenza el leni oltásokkal, ugyanakkor a francia és holland tapasztalatokat minden szinten vizsgálják. Már nem tabu téma a szakmában arról beszélni, hogy mikor érheti meg az immunizáció bevezetése. Ugyanakkor politikai szereplők még nagy nyilvánosság előtt óvatosan kezelik a témát.
LENGYELORSZÁG
A Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és Modernizációs Ügynökség (ARiMR) adatai szerint a Lengyelországban működő sertéstartó gazdaságok száma immáron több mint két éve folyamatosan csökken. 2025 októberében a regisztrált gazdaságok száma közel 110-zel a lélektani 45 ezres határ alá csökkent. Az elmúlt két évben voltak olyan időszakok, amikor akár havi 600 telepet is felszámoltak. A sertésállomány átlagos mérete Lengyelországban viszont valószínűleg a történelem legmagasabbja, amely a múlt hónap végén meg közelítette a 207-et. Mindössze két évvel ezelőtt a sertéstartó gazdaságok átlagos állománya kevesebb mint 180 volt, míg egy évtizede alig több mint 40 állatot tett ki.
A lengyelek által fogyasztott sertéshús jelenleg körülbelül 20%-a importból származik, a Lengyelországban levágott sertések mintegy 40%-át a Dániából behozott malacok felhizlalásával állították elő.
A sertéstenyésztőket foglalkoztató legnagyobb probléma Lengyelországban továbbra is az ASP. A járvány kitörését 2025-ben 576 gazdaságban erősítették meg országszerte. Összesen közel 210 ezer sertést vágtak le, melynek becsült értéke meghaladja a 106 millió PLN-t (kb. 25 M EUR). A Sertéstenyésztők Országos Szövetsége (POLPIG) megbízásából készített legfrissebb tanulmány szerint csak a tenyésztők számára az ASP-hez kapcsolódó veszteségek egyenlege a 2024-es évben meg közelített e a 9,8 milliárd PLN-t (kb. 2,3 Mrd EUR), és 2025-ben ez az összeg további 1,5 milliárd PLN (kb. 360 M EUR) lesz.
Az ASP vírus 2014 februárjában jelent meg Lengyelországban. Több mint egy évtized alatt a betegség országos problémává vált, 16 vajdaságból 14-et érintve – nemcsak a sertéstenyésztőket, hanem a teljes értékláncot. A tanulmány szerzői szerint az ASP elleni 11 évnyi küzdelem során a lengyel gazdaság teljes vesztesége több mint 20 milliárd PLN (kb. 4,73 Mrd EUR) volt. A lengyel gazdák és szakmaközi szervezetek ezért átfogó, gyakorlati együtt működési stratégiát szorgalmaznak.
Ha többet szeretne megtudni az olasz, román, szerb és amerikai helyzetről, a teljes cikket a MÁL januári számában olvashatja
