Az afrikai sertéspestis hazai megjelenése kapcsán kialakult helyzet áttekintése volt a témája a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sertéságazati alosztályának ülésén. A tenyésztőket és árutermelő sertéstartók döntő hányadát képviselő résztvevők és az ülésre meghívott főállatorvos egyetértettek abban, hogy a fő feladat most, közös erőfeszítésekkel a lehető legszűkebb területre lokalizálni a betegséget és megakadályozni, hogy házisertésekre átterjedjen a kór. A résztevők a döntéshozók felé javaslatokat is megfogalmaztak.
Összesen eddig hat afrikai sertéspestissel fertőzött elhullott vaddisznót regisztrált a Nébih, mindet Heves megyében, a szigorúan ellenőrzött területen találták. A hatóság folyamatosan tárgyal az export országokkal a regionalizációról. Hongkong és Grúzia újra fogadja a magyar sertéshúst, Macedónia pedig csak az érintett területről származó termékekre hirdetett stopot.
A magyar állategészségügyi hatóság szakmai egyeztető munkájának eredményeként újra normál rend szerint szállítható a magyar sertéshús Hongkongba és Grúziába – tette közzé tegnap a Nébih. Ukrajna viszont stopot hirdetett, ezzel pedig elveszítettük az észak-keleti régió kitörési lehetőségét.
Ismertette az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslatát. Az agrártámogatásokat, azon belül is a közvetlen kifizetéseket és a kohéziós alapokat is csökkentené az Európai Unió, és a jogállamiság betartásához kötnék a támogatást. Mindezt azonban még az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, addig pedig komoly viták várhatók.
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai ismét ASP fertőzöttséget mutattak ki egy elhullott vaddisznóból származó mintában. Az elpusztult vaddisznót Heves megyében, Mátrafüred település közelében találták április 27-én. A laboratóriumi vizsgálatok április 29-én igazolták, hogy a koca ASP fertőzés következtében hullott el.
Az afrikai sertéspestissel fertőzött területen kívül semmilyen korlátozó intézkedés bevezetésre nem volt szükség a házi sertéseknél. Megfelelő vizsgálatok elvégzése után a fertőzött területről kiszállíthatóak magyarországi célállomásra az állatok – tájékoztatott megkeresésünkre a Nébih. Sorban jelentik be a korlátozó intézkedéseket az export célországok, ezért a hízó felvásárlási árának csökkenésre számíthatunk.
Orbán Viktor kormányfő Nagy Istvánt kérte fel agrár- és vidékfejlesztési miniszternek.
Nagy István honlapján az alábbi sorokat tette közzé:
Mindenekelőtt szeretném megköszönni Orbán Viktor miniszterelnök úr bizalmát. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy miniszterként részt vehetek a negyedik Orbán-kormány működésében.
Az agrárium nem „csupán” munka számomra, hanem az életem. Egy nyírségi tanyára születtem és ez az egész életemre jelentősen kihat.
Négy ázsiai ország és Szerbia is befagyasztotta a magyar sertéshús exportját, miután kiderült, hogy a Nébih afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznót talált Gyöngyös környékén. A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke szerint több mint 90 százalék esély van arra, hogy a normál házi disznó nem kapja meg az ASP-t, ha pedig jól lokalizálják, száz százalékos is lehet a házi sertések biztonsága.
Várhatóan holnap jelenthetik be hivatalosan többek között azt is, hogy ki lesz a Földművelésügyi Minisztérium vezetője.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), mint illetékes hatóság a rendelkezésére álló entomológiai vizsgálatok eredményei alapján Magyarország teljes területére vonatkozóan a kéknyelv betegség szempontjából szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak végeként 2018. április 21-ét határozta meg.
Bognár Lajos országos főállatorvos a Magyar Állattenyésztők Lapjának úgy nyilatkozott: a hatóság mindent megtesz azért, hogy ne a teljes ország területére terjesszék ki az export-tiltást, hanem regionalizálják hazánkat, és a nem fertőzött területekről származó sertésből készült hús, húskészítményeket továbbra is lehessen exportálni.
Afrikai sertéspestis (ASP) mutatta ki vaddisznóban április 21-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A fertőzött hullát Heves megyéből szállították be vizsgálatra. A szakemberek haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket. A betegség emberre nem veszélyes, a sertéshús és húskészítmények továbbra is biztonsággal fogyaszthatók!
Régen volt arra példa, hogy karácsony után ne csökkenjenek a bárányárak, sőt idén még ehhez képest is emelkedtek a húsvéti időszakban. A magyar juhágazat elsőszámú terméke az élő pecsenyebárány, amelynek több mint 80 százalékát Olaszországba értékesítjük. Az olasz piac kulcsfontosságú a magyar juhágazat jövedelmezőségében.
A magyar juhágazat élőbárányban és friss bárányhúsban hosszabb távon is versenyképes maradhat, amennyiben sikerül a jelenleginél homogénebb árualapot kialakítani, a szaporasági mutatókat javítani és a szükséges technológiai fejlesztéseket megvalósítani.
Sajtótájékoztató keretében adták át az idei, jubileumi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Termékdíj pályázatán indult cégeknek az elismerő okleveleket, kategóriánként az I.; II. és III. díjakat, valamint az abszolút győztesnek a Nagydíjat.
Idén az egységes kérelem benyújtásakor már nem kell csatolni a járási vagy hatósági állatorvos által aláírt igazolást a hármas-mentességről. Továbbá a szaporítási adatok esetleges hiánya nem eredményez azonnali elutasítást.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) összesítette a tavaly kifizetett agrár-, és vidékfejlesztési támogatásokat. A támogatási keret 79 százaléka származott uniós forrásból.
A Földművelésügyi Minisztérium március közepén visszavonta a Magyar Hereford Angus Galloway Tenyésztők Egyesületének tenyésztőszervezeti elismerését. A visszavonás az egyesület által gondozott valamennyi szarvasmarha fajtára (hereford, angus, galloway) vonatkozik.
Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” címmel annak érdekében, hogy az európai fogyasztókat ne lehessen félrevezetni az élelmiszerek beltartalmát illetően.
Hosszú ideje tart a vita arról, hogy az állattartás során az állatjóléti szempontokat hogyan lehet érvényesíteni úgy, hogy az a termelők versenyképességét ne rontsa. A zöld és az állatvédő civil szervezetek és aktivisták a témával kapcsolatos társadalmi érzékenységet és a médiát ügyesen ki-, és felhasználva, egyre hangosabban követelik az intenzív állattenyésztés beszüntetését. Ez a szélsőséges megközelítés azonban nemcsak a gazdák szempontjából okoz súlyos károkat, hanem az emberiségre nézve is veszélyes gondolkodás, hiszen végsősoron az élelmiszertermelést teszi kockára.
