Négy ázsiai ország és Szerbia is befagyasztotta a magyar sertéshús exportját, miután kiderült, hogy a Nébih afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznót talált Gyöngyös környékén. A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke szerint több mint 90 százalék esély van arra, hogy a normál házi disznó nem kapja meg az ASP-t, ha pedig jól lokalizálják, száz százalékos is lehet a házi sertések biztonsága.
Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea is kitiltotta piacáról a magyar sertéshúst és a sertéseredetű termékeket, illetve a szerbek az élő sertést is – közölte honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapjáról. Sajnos a kitiltás egyik országban sem regionális, vagyis Magyarország más, nem fertőzött területérő sem szállíthatunk kis élő sertést vagy hústerméket. Talán Szingapúr esetében van egyedül esély arra, hogy igent mondjanak a regionalizációra, de a többi állam elzárkózott ettől a lehetőségtől.
FRISSÍTÉS:
A Nébih honlapja szerint már Belorusszia is bevezette a tilalmat, Dél-Afrika pedig a 2018. április 04-én vagy azt követően csomagolt termékeket és a 2018. április 25-e után feladott szállítmányokat is kitiltja.
– A kérdés már rég nem az volt, hogy elér-e minket, hanem hogy mikor – nyilatkozta lapunknak a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. Kiss György rámutatott, nem az első és sajnos nem is az utolsó ország vagyunk, akit megfertőzött ez a vírus. – Reménykedünk abban, hogy hasonlóan a csehekhez, mi is lokalizálni tudjuk a vírust. Mivel alapvetően a vaddisznók terjesztik, őket kell fizikai zárlat alá vonni, ahogy meg is tették az M3-as autópályánál, ahol az összes vadátjárót lezárták, vagyis megakadályozták természetes mozgásukat – ismertette Kiss György.
Az elnök arra is kitért: annak ellenére, hogy az emberi szervezetre semmilyen hatással nincs ez a vírus, a fogyasztók félnek tőle. – Több mint 90 százalék esély van arra, hogy a normál házi disznó nem kapja meg, ha pedig jól lokalizálják, száz százalékos is lehet a házi sertések biztonsága. Most azzal tudnak a magyar fogyasztók segíteni nekünk, ha ebből nem csinálnak nagyobb hisztériát, mint ami valójában van – jelentette ki az elnök. Szerinte, aki eddig nem készült fel, annak érdemes dupla kerítést építenie a telepe köré, és kitiltani minden idegen járműveket, akik pedig a veszélyeztetett zóna környékén élnek, fertőtlenítőszereket kell alkalmazniuk.
– Fel kell készülnünk a piaci zavarra. Reméljük ez csak 2-3 hónapig tart, és nem tovább. A legnagyobb baj, amikor hektikusan mozog az ár, ami magával vonhatja azt is, hogy a normál súlyú sertést nagysúlyú kategóriába sorolják, amit töredék áron vesznek, és akkor kitör a pánikhangulat. A gazdasági kár óriási lesz a tenyésztőkre és a termelőkre nézve. Minél nagyobb lesz ez a kár, annál hamarabb lehet számítani sertéshiányra, hisz várhatóan rengetegen tönkremennek, és felhagynak a sertéstartással, sertéstenyésztéssel – hívta fel a figyelmet.
Az elnök szerint nincs remény arra, hogy hamar visszatérnek a most elvesztett piacok. – Abban reménykedem, hogy a piac rendeződése, megnyugvása után az élő állat ára 2-3 euro centtel lesz a német ár alatt. Hogy mikor jön el a nyugvópont, az nagyban függ attól, hogy hogyan reagálnak a magyar fogyasztók és a vágóhidak. A rendkívül alacsony árak 2-3 vagy akár 7-8 hónapon át szélsőségeket hoznak Magyarországra. Azoknak, akik szerződéssel bírnak – bár információm szerint ezt is sokan felmondják a vágóhidak közül-, 10-12 cent árcsökkenést jósolok, de szélsőséges esetben ez elérheti a 30-40 centet is. Erről talán jobb nem is beszélni, mert ez sok helyen a termelés vagy a tenyésztés feladását jelentheti – véli Kiss György, aki bízik abban, hogy a sertéságazat újjászületik majd, és ezt a helyzetet pár éven belül nem pusztító, ha tisztítótűzként éljük meg.
