Egy éves átmeneti időszakot követően január elsejétől teljesen új támogatási ciklus kezdődik. A támogatási rendszerrel kapcsolatban felmerült valamennyi kérdést mára Brüsszellel tisztáztuk – nyilatkozta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek. A közvetlen támogatásokkal kapcsolatos általános szabályozást augusztus elsejéig, a zöldítéssel kapcsolatos részletszabályozást október közepéig kellett az EU Bizottságának bejelenteni, amit határidőre meg is tettünk – tájékoztatott az államtitkár.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) december 2-án megkezdte a különleges tejtámogatás második felének kifizetését, melynek keretében közel 2200 ügyfélnek, mintegy 6 milliárd forintot fizet ki.
A támogatás alapja a 2013/2014. kvótaévben értékesített tejmennyiség. Azok a tejtermelők kaphatnak támogatást, akiknek szarvasmarha állatállománya szerepel az ENAR nyilvántartásban, gazdaságuk gazdasági szempontból sérülékeny vagy környezeti szempontból érzékeny helyen fekszik, és rendelkeznek minimum 1 hektár SAPS támogatásra jogosult területtel.
Régóta várt bejelentést tett az országos főállatorvos a kéknyelv betegség vonatkozásában: 2014. december 3-tól kihirdette a vektormentes időszak kezdetét Magyarország teljes területére.
Döntését a rendelkezésre álló hőmérsékleti adatok, valamint az elvégzett szerológiai, virológiai és entomológiai vizsgálatok eredményei alapján hozta meg.
A tavalyi hagyományteremtő rendezvényt követően ismét Siófokon gyűltek össze a hazai agrárium meghatározó szereplői a Portfolio Agrárszektor 2014 konferencián. A közel ötszáz fős rendezvény nyitóelőadását Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter tartotta „Eredmények és perspektívák az agrárszektorban” címmel. A miniszter elmondása szerint az elmúlt négy évben szívós munkával sikerült visszaállítani a magyar vidék megbecsülését, az ágazat a nehéz körülmények ellenére is tisztes megélhetést képes biztosítani a vidéki lakosság számára.
Az Országos Főállatorvos november 26-án tájékoztatta a MÁSZ és a húsmarhatenyésztő szervezetek vezetőit a kéknyelv betegséggel kapcsolatos legújabb információkról. Eddig összesen 5 megyében (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Tolna és Baranya) találtak pozitív eseteket. 24 település 70 tenyészetében 169 pozitív állatot regisztrált a hatóság, amelyeket kiemeltek az állományokból és állami kártalanítás mellett leöltek, ill. levágtak. A kitörések körüli 2 km-es zónában légi szúnyogirtást rendeltek el.
Az AKI adatai szerint idei I. félévben éves szinten 2,7 %-kal (18,6 ezerről 18,1 ezer tonnára) csökkent Magyarország élőmarha export mennyisége. Értékben kifejezve a kiszállítás 42,2 millió euró volt, ez 17 %-kal kevesebb az egy évvel korábban regisztráltnál. Az import mennyisége 2014. I-VI. hónapjában 37 %-kal (8,7 ezerről 5,5 ezer tonnára), értéke pedig 42 %-kal, 5,5 millió euróra mérséklődött. A csökkenő forgalom egyik legfőbb oka a tenyészállat kivitel erőteljes visszaesése.
2014. november 19-ig Magyarországon a kéknyelv-betegség öt megyében (Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye, Tolna megye, Baranya megye) több mint 60 esetben került megállapításra; összesen 140 szarvasmarhából, 10 juhból és egy kecskéből mutatták ki a betegséget okozó vírust. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által a járványügyi helyzet változásának megfelelően kijelölt védő- ill.
Megjelent az FM 23/2014. (XI. 3.) rendelete az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások 2014. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 35/2014. (IV. 4.) VM rendelet alapján nyújtható átmeneti nemzeti támogatások jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről.
A rendelet elérhetősége: ITT
A rendelet alapján:
- Hízottbika tartás támogatására kiegészítő történelmi bázisjogosultságonként legfeljebb 47 200 Ft,
Kiemelten támogatja az FM a mangalicatartókat. A kormány a következő költségvetési időszakban is kiemelt feladatként kezeli a védett, őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatok támogatásának kérdését, ezért erre idén az eddigieknél is több forrást biztosít.
Szeptemberben Szerbia, Románia után hazánkban is megjelent a kéknyelv betegség. 2014. november 5-ig Magyarországon 15 településen, mintegy 30 esetben került megállapításra a kéknyelv betegség: Deszken, Hódmezővásárhelyen, Csanádpalotán, Szőregen, Ásotthalmon, Balástyán, Szatymazon, Mártélyon, Székkutason, Bócsán (Csongrád megye), Balotaszálláson, Kiskunmajsán, Zsanán és Kiskunhalason (Bács-Kiskun megye), valamint Nagyszénáson (Békés megye). Az érintett gazdaságokban vett mintegy 1400 mintából eddig összesen mintegy 80 szarvasmarhából és 3 juhból mutatták ki a kéknyelv betegség vírusát.
Komoly kihívás előtt áll a hazai tenyésztés-szervezés, hiszen egyre élesebb versenyben kell helytállni a magyar tenyésztőszervezeteknek, ahol a tőkeerős, nemzetközi beágyazottsággal rendelkező versenytársak igyekeznek mind több ország állattenyésztésében a nemesítő munkát, a tenyészállat-előállítás irányítását a saját kezükbe venni – derült ki a „Tenyésztés-szervezés Magyarországon - múltunk és jövőnk” tudományos tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón.
Eseménydús hónapok elé néz az állattenyésztés számos ágazata, az elkövetkezendő hetekben dőlnek ugyanis el a 2015-2020 közötti időszak támogatási jogcímei és feltételei.
A mezőgazdaság támogatását célozza, hogy január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken a "köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére" alkalmazandó áfa kulcs – mondta Varga Mihály. A szarvasmarhafélék, juh és kecske értékesítése során tapasztalható áfacsalások és számla nélküli értékesítések visszaszorítása érdekében lép a kormány, ez nem a bolti árat terhelő áfá-t jelenti, hanem a feldolgozók, termelők által fizetett áfát - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.
A magyar merinó fajta elődjének, a magyar fésűsmerinónak a kialakítása a XX. század 20-as, 30-as éveiben különböző merinó típusokra (német húsmerinó fajták, szovjet merinófajták) és helyi fajtákra (racka, hosszúgyapjas német-sváb juhok) alapozva kezdődött meg. 1993-tól önálló törzskönyv alapításával indult meg az egységes magyar merinó kialakítása, ezzel egy időben szűnt meg a merinó alfajták felhasználása a fajta nemesítésében.
A vidékfejlesztésre fordítható uniós forrásoknak kifejezetten a munkahely- és a lehetőségteremtés lesz a célja a következő hét évben, a kormány ennek jegyében rendezi át a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert - jelentette ki Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel és Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón.
Az első fél évben 82 ezerrel nőtt a sertés- és 5 ezerrel a szarvasmarha-állomány – jelentette a június 1-jei állapotok alapján csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az év közepén 3,1 millió volt a sertések száma, 204 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezen belül 7 ezerrel, 200 ezerre nőtt az anyakocák száma.
A szarvasmarha-állomány 788 ezer állatot számlált június 1-jén, 25 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A 356 ezres tehénállomány 20 ezerrel volt nagyobb, mint a múlt év közepén.
A Magyar Nemzet június 26-i számában arról ír, hogy a termelők ugyan félnek egy esetleges tejimport dömpingtől, de a kereskedők szerint a közeljövőben ilyen nem várható a hazai piacon, sőt, egyesek inkább a külföldről behozott termékek áremelkedésével számolnak.
Június 1-30. között nyílik lehetőség a tejágazat szerkézetátalakítását kísérő állatjóléti támogatási programban részt vevő gazdálkodóknak a 2013-2014. gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelmeik benyújtására. A támogatási program idei keretösszege mintegy 8 milliárd forint, aminek 90 százalékát az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, 10 százalékát a magyar állam nemzeti költségvetése finanszírozza a kérelmek jelentős részénél.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) kedden (május 27-én) tartotta éves rendes küldöttközgyűlését a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet dísztermében.
Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 72/2014. (IV. 30.) számú közleménye a baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet szerinti támogatások 2014. május 1-jétől történő igényléséről és a támogatás igénybevételéhez szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről.
Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek:
