Napjainkban az antibiotikumokkal szembeni rezisztens baktériumtörzsek okozta fertőzések közvetlen következményeként az antimikrobiális rezisztencia évente több mint 35 000 halálesetet eredményez az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség területén.
A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSz) számára az elmúlt időszak számos kihívást hozott, ugyanakkor a 2025-ben elért eredmények és a 2026-os év elején kirajzolódó lehetőségek egyértelműen azt mutatják, hogy az ágazat stabil alapokra támaszkodva vághat neki az előttünk álló időszaknak.
Számos kihívással kellett szembenéznie a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének a megalakulása óta eltelt 10 évben. Ennek ellenére a szervezet tagjai rendkívül sikeres utat jártak be, és kiemelkedő eredményeket értek el a folyamatos fejlődésnek köszönhetően.
A vonatkozó rendelet alapján az állattartóknak idén március 31-ig van lehetőségük az ENAR adategyeztetésre. Újdonság, hogy a szarvasmarha-, a juh- és kecskefélék, valamint a sertések mellett idén előszőr a baromfik vonatkozásában is kötelező az adategyeztetés.
Nagy ijedtséggel és sok bizonytalansággal indult ez az év a tejtermelők és sertéstartók számára. Az azóta eltelt egy hónapban a legfontosabb, ami történt, hogy a felvásárlási árak csökkenése megállt, és némi halvány remény látszik arra, hogy tavasszal a válság enyhülni fog.
A tenyészkoca állatjóléti támogatása igénybevételének feltételeiről szóló 7/2015. (III.
Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában Giuseppe Pulina, az olaszországi Sassari Egyetem professzora által közzétett gondolatokat osztja meg a vörös és a feldolgozott húsok fogyasztásának démonizálásával, valamint a tématerülethez kapcsolódó tudományos bizonytalanságokkal kapcsolatban.
Ugyan most még – eltérően a korábbi évekhez képest – a tél uralja a tájat többé-kevésbé, a természet lassan ébredezik és ezzel párhuzamosan a gazdák is megkezdik a következő év feladatainak tervezését.
Örömhír a szarvasmarhatartóknak, hogy a szarvasmarha-brucellózis mentesség elismerésére irányuló kérelmünket az Európai Bizottság és a többi tagállam hivatalosan jóváhagyta. Ennek értelmében 2026 február 12-től Magyarország teljes területe hivatalosan „mentes státuszt” kapott a szarvasmarha-állományokban előforduló Brucella abortus, Brucella melitensis és Brucella suis tekintetében.
A kormány továbbra is kiemelt figyelmet fordít a hazai tejtermelő ágazat stabilitásának megőrzésére. Az elsősorban a feldolgozókat érintő, decemberi intézkedéscsomag mellett az alacsony felvásárlási ár miatt nehéz helyzetbe került termelőket is rendkívüli eszközökkel segítik, így újabb 2,43 milliárd keretösszegű nemzeti támogatásról is döntöttek.
A klímaváltozás hatására Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, köztük a csapadék mennyiségének és eloszlásának kiszámíthatatlansága. Egyre jellemzőbbek a hosszú aszályperiódusok és a rövid, intenzív záporok, amelyek komoly kihívást jelentenek a gyepeken történő megfelelő gazdálkodás szempontjából.
A klímaváltozás hatására Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, köztük a csapadék mennyiségének és eloszlásának kiszámíthatatlansága.
A tejpiac tartós bizonytalansága és az árverseny erősödése egyre inkább rávilágít arra, hogy a jövedelmezőség nem kizárólag a termelt mennyiség növelésén múlik.
Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk az uniós és az amerikai állattenyésztés, hús- és tejtermelés, valamint állategészségügyi helyzetről, az Agrárminisztérium és a mezőgazdasági attasék jóvoltából készítettünk egy összefoglalót a német, olasz, lengyel, román, szerb és amerikai helyzetről.
Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek településen egy pecsenye kacsa telepen magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása jelenleg folyamatban van.
A Nemzeti Ragadós Száj- és Körömfájás Szakértői Csoport elkészítette a kérődző fajokra vonatkozó (a hasznosítási irányokat figyelembe vevő) telepi járványvédelmi intézkedési tervek mintadokumentumait:
2025-ben úgy tűnik, kezd tendenciává válni a tenyésztőszervezetek szétválása. Ennek hátterében az állhat, hogy több faj és fajta esetében a génmegőrzés vagy a hasznosítás helyett a tenyésztők és tartók egyéni preferenciái kerülnek előtérbe.
Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 16/2023. (IV. 19.) AM rendelet 2.
