Szőnyi Viktor: A mezőgazdaságtudományi karon újra indították a klasszikus 5 éves agrármérnök képzést. Hogyan ítéli meg ennek hatását a végzés után állattenyésztésben elhelyezkedni kívánó hallgatók szempontjából?
Sikeres volt a húsmarhatenyésztési tanácskozás Keszthelyen, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával, a Georgikon Kar és a MÁSz közreműködésével szerveztek.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban.
Október 16-tól a Magyar Államkincstár megkezdi az agrártámogatási előlegek kifizetését, idén a közvetlen támogatások esetében 6 százalékkal több támogatást fizetnek ki a múlt év azonos időszakához képest az agrártárca tervei szerint.
A NAIK AKI közzétette az agár- és vidékfejlesztési támogatások 2019. első félévi összegzését. Az első félévben az agrárium és a vidék fejlesztését célzó támogatási összeg 84-16 százalékban oszlott meg az uniós és a nemzeti forrás között. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretében 2019. június 30-ig folyósított összeg az előző év azonos időszakához képest 55,8 milliárd forinttal volt több.
A tenyésztési programban részletesen szabályozni kell
a tenyészállatok és utódaik megjelölését,
a fedeztetési, termékenyítési dátumok és az ellési vagy fialási dátumok bejelentését,
a törzskönyvbevétel alapjaként az alapbizonylatok elkészítését,
a felelősség viselését a jelölésért, az előírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1900045.AM
Megalkották az új állattenyésztési törvényhez tartozó ágazati rendeletet, mely a tenyésztőszervezetek létrehozásáról és működtetéséről szól. Összhangban az uniós jogrendszerrel már egyszerre több tenyésztőszervezet is foglalkozhat ugyanazon fajta szaporításával, tenyésztésével, ami utat nyit a külföldi nemesítők hazai terjeszkedésének.
Országos húsmarhatenyésztési tanácskozást szervez a Pannon Egyetem, Georgikon Kar, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Hazánk és a régió húsmarha ágazatának tenyésztési és piaci elemzése” címmel 2019. október 17-én, Keszthelyen.
Mintegy kétezer vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestist Magyarországon a betegség tavaly áprilisi megjelentése óta – közölte az országos főállatorvos kedden az M1 aktuális csatornán. Bognár Lajos felidézte: a nyár végén növelni kellett a fertőzött területet, és valószínűleg még tovább kell Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében. Hozzátette: szeptemberben a budakeszi erdészet egyik vadászterületén jelent meg az afrikai sertéspestis.
Sűrűsödnek és egyre agresszívebbé válnak a szakmánkat érő (ál)civil támadások. Nem lehet szó nélkül elmenni a ketreces állattartás teljes betiltását kezdeményező endthecageage mozgalom honlapján (és sok más helyen) nemrég közzétett hírek mellett.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a szaktárca és partnerei között létrejött stratégiai megállapodások, együttműködési megállapodások ünnepélyes átadásán kiemelte, a magyar mezőgazdaság növekedése 2010-2018 között folyó és változatlan áron egyaránt megelőzte az Európai Unió tagállamait, a magyar mezőgazdasági kibocsátás 2018-ban meghaladta a 2720 milliárd forintot, nyolc év alatt folyó áron 61 százalékkal, változatlan áron 32 százalékkal bővült.
Több mint egy éves tárgyalássorozat eredményeként Szerbia ismét megnyitotta piacát a magyar friss sertéshús előtt. Az egyeztetéseken hazánkat dr. Bognár Lajos országos főállatorvos képviselte. Az exportot lehetővé tévő állategészségügyi bizonyítvány szeptember végi aláírása egyúttal annak is megerősítése, hogy Szerbia eredményesnek ítéli az afrikai sertéspestis járvány ellen megtett magyar állategészségügyi intézkedéseket.
Az agrárminiszter döntése értelmében a baromfi- és sertéságazatban dolgozó szakképzett munkaerő megtartása érdekében, a 2019-ben meghirdetett támogatás mértéke 200.000 forintról 500.000 forintra nő.
A szaktárca 2019 júniusában hirdette meg a vállalkozásoknál termék-feldolgozási, termékforgalmazási és más kiegészítő tevékenységeket végző foglalkoztatottak után igénybe vehető, a termelés költségeit csökkentő foglalkoztatási célú jövedelempótló támogatási programját.
A NÉBIH hivatalosan is ASP-vel fertőzött területnek nyilvánította a főváros felét és a budai agglomerációt. Így Dunántúl is érintett lett az afrikaisertéspestis-járványban. A NÉBIH frissítette Magyarország interaktív sertéspestis-térképét, eszerint a hatóság Buda teljes területét, illetve Budapest agglomerációjának teljes dunántúli felét úgynevezett „szigorúan korlátozott területté” (SZKT) nyilvánította – írta Magasles vadászblog.
A Budakeszi Erdészet elkerített vadászterületén talált öt elhullott vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását. A fertőzés megjelenésének mikéntjére a járványügyi nyomozás adhat majd magyarázatot.
Az OMÉK-on tegnap ünnepélyes keretek között írta alá Dr Wagenhoffer Zsombor, a MÁSz ügyvezető igazgatója a MÁSz nevében együttműködési megállapodást a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (NYTT) elnökével Juráskó Róberttel.
A megállapodás értelmében a nyúlágazat legnagyobb szakmai szervezete a MÁSz tagjává válik és a jövőben közösen dolgozunk azért, hogy a magyar nyúltenyésztés tovább erősödjön és a nyúlhúst egyre többen keressék hazánkban és export piacainkon egyaránt.
Idén egy újfajta OMÉK-ot kellett szerveznünk. A kiállításon a meghatározó fajták, fajtakonstrukciók és hibridek egy-egy csoportját, illetve egyedét mutatjuk be.
Jövő héten újra OMÉK. A Magyar Állattenyésztők Lapja szeptemberi számának megjelentetését az ország legnagyobb hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításához igazítottuk.
Az állattenyésztőknek meghatározó szerepe volt ezeknek a rendezvényeknek életre keltésében és megszervezésében. Az OMÉK a 19. század derekán az „állatmutatásokból” fejlődött ki és vált országos, majd nemzetközi hírű kiállítássá és vásárrá.
