Megjelent a 4/2020. (II. 28.) AM rendelet, amelyik kiterjeszti a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő piaci jelentéstételi kötelezettségeket. A rendelet célja a hatékonyabb piacszervezés.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) március 2-án feloldotta a magas patogenitású madárinfluenza miatt elrendelt korlátozásokat Komárom-Esztergom és Hajdú Bihar megyében. A továbbiakban mind a belföldi, mind az unióba irányuló baromfiszállítások zavartalanul folyhatnak ezen megyékből, az ún. harmadik országokba irányuló exportkorlátozások azonban ezt követően is érvényben lehetnek. Emellett fontos, hogy továbbra is fennáll a baromfik kötelező zártan tartása az ország teljes területén!
A Magyar Állattenyésztők Lapja fotópályázatot indított, hogy a képek által is megcáfoljuk az állattenyésztést és -tartást érintő durva vádakat! A verseny célja megtalálni a legjobb fotókat, melyek felhívják a figyelmet az állattartás pozitív hatásaira, a szeretetteljes tartási környezetre, vagy épp arra az egészségfenntartásra és minőségre, ami a termékpálya végén az asztalunkon terem a magyar gazdák révén!
Két kategóriában várjuk a fotókat:-JÓLtartjuk állatainkat-Szeretjük állatainkat
A fenntartható élelmiszer-ellátó rendszerek kialakítását támogató „Termőföldtől az asztalig stratégia” (Farm to Fork Strategy) elengedhetetlen eleme a várhatóan tavasszal megjelenő „Európai Zöld Megállapodásnak” (European Green Deal). Ehhez kapcsolódóan az Európai Bizottság oldalán 2020. február 27-ig egy kb.
A kelet-európai és Balti országok mezőgazdasági miniszterei hétfőn Varsóban közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az Európai Unió klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez elengedhetetlen a Közös Agrárpolitikára fordítható források szinten tartása. A magyar kormány mindent meg fog tenni, hogy megvédje a magyar gazdáknak járó agrártámogatásokat. Elfogadhatatlan, hogy a klímavédelem árát a gazdákkal vagy az élelmiszeráremeléseken keresztül a magyar emberekkel fizettessék meg.
2020. február 14-én közel 50 diák vehette át oklevelét a Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar diplomaátadó ünnepségén, melyet a 200 éves múlttal rendelkező mosonmagyaróvári Karon tartottak.
Dr. Szalka Éva dékán köszönetet mondott a szülőknek, amiért támogatták gyermekük egyetemi tanulmányait, valamint a diplomásoknak útravalóként azt tanácsolta, hogy ne féljenek, higgyenek önmagukban, és merjenek felelősséget vállalni családjukért, közösségeikért.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a tagállamok méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítását elősegítő, 2020-2022 támogatási évekre vonatkozó nemzeti programját. Erre a célra Magyarország 2020-ban 3.120.330 euró uniós támogatásra jogosult, amely összeget a magyar kormány az 50 százalékos társfinanszírozási lehetőséggel élve kipótol, így a 2020-as méhészeti év támogatási összege mintegy 1,8 milliárd forint.
A méhészek támogatása a klímavédelmi intézkedések egyik fontos alappillére, és az éves szinten közel 25 milliárd forint árbevételű méhészeti ágazat a magyar mezőgazdaság egyik meghatározó szegmense.
A Nébih felhívja a lovas szolgáltatók figyelmét, hogy az e tevékenységbe bevont lovak jelentős részének lejárt a hatósági bizonyítványa. Az előírások szerint a vizsgálatot ötévente meg kell ismételni. A Nébih oldalán elérhető a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges bejelentő nyomtatvány.
2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket. A program magyarországi koordinátora a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A fejőrobotok alkalmazása nem csak a fejési technológiában előrelépés, hiszen a gépesítés pillanatától az állatok egyedi termelése is nyomon követhetővé válik.
Állattenyésztő körökben régóta visszatérő téma, hogy ideje lenne „kigyomlálni” a védett gyepeken történő legeltetés és gyepgazdálkodás szakmaiatlan jogszabályi előírásait. Az alábbiakban a szakterület kiváló ismerőjének gondolatait és javaslatait adjuk közre. Ezzel szeretnénk útjára indítani egy közös gondolkodást a legeltetéses gyepgazdálkodás jövőjéről és arról, hogyan lehet a természetvédelmi és a gazdálkodási célrendszert közös nevezőre hozni az új KAP támogatási rendszerben.
Egyre több valótlan vád éri a tejtermelőket és -feldolgozókat az állatvédők és a klímaaktivisták részéről, akik gyakran felelőtlenül, mindennemű kutatómunka elvégzése nélkül tesznek nyilatkozatokat, jelentetnek meg álhíreket vagy közölnek blogbejegyzéseket, amelyekkel sokat ártanak a szakmának. Az eredmény, hogy sok fogyasztó bizalma megrendül az állattenyésztésben, és más termékekhez fordulnak.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, két neves szakembert, Bognár Lajos országos foállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezték.
Görbicz Gábor és neje, Bea Várpalota- Inotán élnek, ahol többek között állattartással, állattenyésztéssel foglalkoznak, de megtalálhatóak országos, valamint regionális rendezvényeken is, ahova a háztáji állattartást népszerűsítő Baglyas-hegyi Tenyészet Kreatív Játszóházával érkeznek!
Mióta foglalkoztok állatokkal?
A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer alapfokozatára 2020. február 4-től lehet pályázni fogyasztói tej és tejföl termékekkel.
A klímaváltozásért okolt jelenlegi állattenyésztési rendszerek fenntarthatóvá alakítását támogatnák az adóból beérkező összeggel, valamint elősegítenék a húsfogyasztás csökkentését és támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést.
