Januárban elkezdődött a Tej Terméktanács által szervezett, „Van itthon tej” elnevezésű iskolai edukációs kampány. A roadshow keretében mintegy 100 iskolában kerül megrendezésre a mobil kiállítás, amelynek célja, hogy megszerettesse a gyermekekkel a tej fogyasztását, bemutassa a tejtermékek sokféleségét és szerepét az egészséges táplálkozásban, továbbá eloszlassa azokat a tévhiteket, melyek a tejtermékek előállításához, vagy fogyasztásához kapcsolódnak.
A Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesület szervezésében, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad Lipicai történeti múzeumában – a családtagok, barátok, munkatársak, tisztelők jelenlétében – január 10.-én Dallos Andor emléktáblát állítottak.
Nagy örömünkre szolgál, hogy újabb sikertörténetről számolhatunk be a mangalicatenyésztés világából. Az egykor kihaltnak elkönyvelt fekete mangalicát 2019 júniusában az Agrárminisztérium önálló fajtának ismerte el és január végén megjelenő állattenyésztési rendeletmódosítással felkerül a védett őshonos fajták listájára.
A 2019. évi egységeskérelem-felületen benyújtott termeléshez kötött anyatehéntartás-támogatás (uniós), valamint az átmeneti nemzeti anyatehéntartás-támogatás esetében a támogatási évet követő év január 30. napjáig be kell jelenteni minden érintett szaporítási eseményt.
Számos olyan mítosz, vélemény és féligazság övezi az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal és azzal a munkával, amit az európai gazdák nap mint nap végeznek. Ősszel több mint egy tucat, az állattenyésztéshez kapcsolódó szakmai szervezet indított közös kampányt Európában annak érdekében, hogy a fogyasztók és a közvélemény reális és tudományosan megalapozott képet kaphasson az állattenyésztésről. A #Meatt heFacts-kampányhoz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is csatlakozott.
Megkezdődött a 2019-re vonatkozó éves állati eredetű melléktermék jelentési időszak. Az elektronikus jelentést a Nébih Állati Eredetű Melléktermék Bejelentő Rendszerében (MR) tehetik meg az érintettek.
A 2019-es évre vonatkozó jelentési időszak 2020. január 1 - március 1-ig tart.
Újabb sertések elpusztításáról döntött a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki a kelet-romániai Braila megyében egy sertésfarmon.
Kereső kutyák, drónok és elektromos kerítések: Németország teljes védelmi rendszert telepít annak érdekében, hogy megakadályozza a vaddisznókat abban, hogy a sertéspestist behurcolják az országba. „A kérdés már nem az, hogy a sertéspestis eljut-e Németországba, hanem az, hogy mikor” – mondta Torsten Reinwald, a német vadászszövetség szóvivője az AFP-nek.
A Szakértői Csoport* december 19-i ülésén megfogalmazott javaslat alapján az országos főállatorvos minden alacsony kockázatúnak minősített vadgazdálkodási egységénél közepes fokozatúra módosította a kockázati besorolást. Az intézkedés célja a fertőzés terjedésének lassítása és a vaddisznóállományok hatékonyabb gyérítése a még mentes területeken.
2019. december 18-tól a borjúbejelentések és módosítások során a korábbi 10 helyett már 22 színből választhatnak a bejelentők. Emellett lehetővé vált az egyedek tömeges, elektronikus adatbejelentése is közvetlenül a „webENAR” felületén.
Év vége lévén, itt az ideje a számvetésnek. Szokásunkhoz híven, megkérdeztük kollégáinkat, hogyan értékelik a maguk mögött hagyott esztendőt
A keszthelyi húsmarhatanácskozás sikerén felbuzdulva – amelyre előadóként meghívtam a Visegrádi országok és Erdély, illetve Románia húsmarhatenyésztőinek jeles képviselőit – döntöttem el, hogy az együttműködés folytatásaként a hazai húsmarhatenyésztő egyesületek vezetői részére tanulmányutat szervezek Csehországba. Az alábbiakban a tanulmányút tapasztalatait és a továbblépés lehetőségeit foglalom össze.
Csütörtökön jelent meg az agrárminiszter AM rendelete a szarvasmarha-gümőkór elleni védekezésről, amely a kór elleni védekezés szinte minden elemét tartalmazza. A korábban nem minősített szarvasmarha-állományok esetében valamennyi hathetesnél idősebb szarvasmarhán két intradermális tuberkulin-vizsgálatot kell végezni. Új szarvasmarha-állomány minősítését az állattartónak kell kezdeményeznie a járási hivatalnál az állat beszállításának megkezdését követő tizenöt napon belül.
Megjelent a gümőkór elleni védekezésről szóló módosított rendelet. Az új szabályzat – a magas fokú élelmiszerlánc-biztonság fenntartása mellett – enyhíti az állatszállításhoz és az ellenőrző vizsgálatokhoz kapcsolódó jelenlegi előírásokat, ezáltal növelve az ágazat versenyképességét.
A juh- és kecskehús fogyasztásának ösztönzését tűzte ki célul a „A JUH Ász. Mindenünk a birka” szlogen alatt futó kampány, amelyet 2019. december 11-én indított el az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség. A szervezők elsődleges célja, hogy az egészséges táplálkozásba könnyedén beilleszthető juh- és kecskehús kedveltségét növeljék és a kampányidőszak végére fogyasztásuk emelkedjen.
A Békés megyei Biharugra község külterületén elhullott vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását. A betegség valószínűleg a vaddisznók természetes vándorlása során, Romániából jutott a térségbe, de pontosabb magyarázatot a folyamatban lévő járványügyi nyomozás adhat majd.
A korábban fertőzötté vált Pest megyei zárt vadaskert közvetlen közelében igazolta az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét a Nébih laboratóriuma 2019. december 4-én. A vírust két elhullott vaddisznóból mutatta ki a hatóság.
Tenyésztési szempontból példátlanul sikeres évet mondhat magáénak 2019-ben az Imár Bt, amely a hazai állattenyésztés egyik zászlóshajójának számít.
