A korszerűen működő, egészséges élelmiszert előállító mezőgazdaság tartósan hozzájárul a nemzetgazdaság növekedéséhez, és egyben a kárpát-medencei magyarság megmaradásának biztosítéka is – mondta el a 78. OMÉK megnyitó ünnepségén Kövér László. A házelnök szerint ezért nemzetstratégiai, és szuverenitásunkat, nemzetbiztonságunkat érintő kérdés is, hogy az agrárium szereplői helyt tudnak-e állni a 21. század kihívásaiban.
Amit nemzetgazdasági szinten elvontan agráriumnak nevezünk, az nem más, mint 200 ezernyi magyar gazda egész éves értékteremtő munkájának eredménye – mutatott rá Kövér László. A házelnök megnyitó beszédében elmondta, hogy az idei kiállítás iránti érdeklődés minden korábbi rekordot megdöntött, folyamatosan nő a kiállítók és a látogatók száma, ami azt jelzi, hogy nő a kereslet az egészséges, génmódosításoktól mentes hazai mezőgazdasági termékek iránt.
– A kiállítás mottója, „A Kárpát-medence kincsei” tükrözi a regionális szemlélet fontosságát, a hazai és a külhoni termelők iránt érzett felelősséget. A kiállítás díszvendége Japán, melynek jelenléte azt jelzi, hogy a szervezők szakmai figyelme messze túlmutat a Kárpát-medencén, globálissá váló világunkban keresik, és meg is találják a mezőgazdaságban hasonló értékrendet képviselő partnereket – vélekedett a házelnök.
A magyar termelőket üdvözölve elmondta, nekik köszönhetően az agrárium nemzetgazdaságunk egyik húzóerőjévé edződött. A mezőgazdaság kibocsátása hat éve emelkedik, tavaly meghaladta a 2619 milliárd forintot. Az ágazat értékteremtő képessége hat év alatt folyóáron 55,3 százalékkal, változatlan áron számolva pedig 33,5 százalékkal bővült. Növekedési pályára állt a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés és az agrárexport. Kitért arra is, hogy a mezőgazdaság foglalkoztatása hat éve tart. 2016-ban 217 ezren dolgoztak főállásban az ágazatban. A házelnök szerint mindez a gazdák erőfeszítéseinek eredménye is, amelyért a Magyar Állam nevében köszönet és támogatás jár.
– A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években a Magyar Állam sem volt rest. 2007 és 2013 között az Európai Unióból közvetlen támogatási és vidékfejlesztési programok keretében Magyarországra összesen 10,4 millárd euró jutott, 2014 és 2020 között 12,3 milliárd euró támogatást lehet kifizetni, tehát az agrárkormányzat is elvégezte a maga érdekvédő és érdekérvényesítő munkáját Brüsszelben. A nemzeti támogatások területén az állattenyésztés és a munkaigényes ágazatok támogatása érdekében a Kormány 2015-ben elindította a Több munkahelyet a mezőgazdaságba programot, amely 2020-ig évente mintegy 30 milliárd forint többletforrást biztosít a magyar mezőgazdaságnak – jelentette ki Kövér László. Hozzátette, az agrárgazdaság hitelfinanszírozási helyzetének javítása érdekében bevezetett Széchenyi kártya folyószámlahitel napjainkra megközelíti a 70 milliárd forintot.
– Különösen fontos, hogy 2020 után az Európai Unióban kialakított közös agrárpolitikában a Kormány megfelelően tudja majd képviselni a magyar érdekeket, hogy erősíteni tudja a magyar termelők jövedelembiztonságát. Az elmúlt 6 esztendő azt bizonyította, hogy amennyiben a gazdák és a Kormány a maguk helyén és eszközeivel elvégzik a tőlük elvárható munkát, akkor minden külső bizonytalansági tényező ellenére a hazai eredmények nem maradnak el – tette hozzá a házelnök.
Mint fogalmazott, a korszerű eszközrendszerrel működő, biztonsággal fogyasztható, egészséges élelmiszert előállító, erős mezőgazdaság a növekedéshez tartós mértékben hozzájárulni tudó ágazata a nemzetgazdaságnak, de a kárpát-medencei magyarság megmaradásának biztosítéka is.
A 78. OMÉK házigazdája, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter köszöntő beszédében elmondta, a rendezvény egy olyan összefogásnak az eredménye, amelyben benne van a modern mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság valamennyi szereplőjének munkája, kreativitása. – Külön öröm számomra, hogy évről-évre több kiállító van, számuk eléri az ezret, és 122 határon túli mezőgazdasági termelő is jelen van. Ez az összefogásunkat, a magyar nemzet önazonosságtudatát is erősíti – tette hozzá. Felidézte, 2010-ben a nemzeti ügyek Kormánya célul tűzte ki, hogy talpra állítja a magyar vidéket, és olyan agrárkormányzást folytat, amely biztosítja a gyarapodást, lelkiekben, megbecsültségben és anyagiakban egyaránt. 50 ezer új munkahely jött létre 2010 óta a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. – Harmincezer magyar termelő, földműves tudott vásárolni az állami földekből. Új haszonbérleti rendszert, új földtörvényt alakítottunk ki, és túléltük a tej- és a sertéspiaci válságot, illetve a baromfipestissel járó nehézségeket – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy közös céljaink változatlanok: hagyományos, természetes, minőségi, GMO-mentes élelmiszert termelni és exportálni a világ száz országába. Mint fogalmazott, ahhoz, hogy ezt a termelési struktúrát fenntartsuk, és még többet tehessünk, elengedhetetlen, hogy átvegyük a legkorszerűbb megoldásokat, az agrárdigitalizációt, a precíziós technikák elsajátítását, illetve a különböző számítógépes megoldásokat.
