Magyarország azt szeretné, ha úgy változnának az uniós jogszabályok, hogy ne csak az egészségre ártalmas, de a gyengébb minőségű élelmiszereket is ki lehessen vonni a forgalomból – közölte Fazekas Sándor, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca vezetője az agrártanács ülése után.
Új jogszabály elfogadását sürgeti Magyarország és néhány más tagállam annak érdekében, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a kettős minőségű élelmiszerek jelensége ellen.
A magyar mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca vezetője szerint az uniós jognak nem csupán az egészségre ártalmas élelmiszerek, de a gyenge minőségű élelmiszerek forgalomból való kivonását is engedélyeznie kellene a tagállamok hatóságainak.
Fazekas Sándor az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácsülését követően nyilatkozott brüsszeli tudósítóknak. Az ülésen többek között az is téma volt, hogy a multinacionális élelmiszerláncok több összehasonlító elemzés tanúsága szerint is eltérő minőséggel dobják piacra az EU tagállamaiban egy és ugyanazon a terméket úgy, hogy a közép-és kelet-európai fogyasztóknak az esetek többségében a silányabb minőségű termék jut.
A bizalom helyreállítása a tét
„Ez egy komoly és fontos probléma. Szlovákia, Csehország, Magyarország és más tagállamok úgy érzik, hogy másodosztályú fogyasztókként kezelik őket. Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni az EU-n belüli tisztességes bánásmódba vetett bizalom helyreállítása érdekében. Gondoskodnunk kell arról, hogy az egységes piac valóban egységes és ne kettős mércét alkalmazó piac legyen” – jelentette ki Vera Jourová fogyasztóvédelmi biztos.
Először is az érintett országok fogyasztóvédelmi hatóságainak a segítségére kíván lenni a rendelkezésükre álló jogi eszközök alkalmazásában, különös tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi szabályokról szóló jogszabály alapján.
Másodsorban Jourová azt tervezi, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a nagy termelőket és a kiskereskedelmi hálózatokat, hogy szemügyre vegyék azokat a termékeket, amelyeknél bizonyítható a kettős élelmiszerminőség megléte.
A biztos emellett további bizonyítékokat szeretne látni, és ebből az apropóból üdvözölte a több tagállam által bejelentett közös kezdeményezéseket, hogy utánajárjanak a problémának és megoldást találjanak rá.
Egységben a V4-ek
A hazai fogyasztók 97 százaléka vélekedik úgy, hogy nálunk ugyanabból az élelmiszerből rosszabb minőségűt kapnak, mint tőlünk nyugatabbra, 80 százalékuk pedig azt szeretné, ha ez a megkülönböztetés megszűnne.
A mezőgazdasági miniszterek a közös agrárpolitika jövőjéről is eszmét cseréltek, és az ülés margóján külön egyeztetést tartottak, illetve egy közös nyilatkozatot is elfogadtak a V4-ek és a három balti ország között.
Az említett országcsoport azért száll síkra, hogy 2020 után se csökkenjen az agrártermelők támogatási szintje. Emellett elutasítják a nemzeti társfinanszírozás elvének a bevezetését a közvetlen agrártámogatások esetében, hiszen annak az lenne az eredménye, hogy a több forrással rendelkező országok nagyobb állami támogatást tudnának nyújtani a saját termelőiknek.
Migráció vs agrárbüdzsé
Fazekas Sándor méltánytalannak tartja a KAP költségvetésének megnyirbálását azokkal az új tagállamokkal szemben, amelyek közvetlen támogatási szintje csak nemrég érte el az uniós szint 100 százalékát. Mint kifejtette, elfogadhatatlan, hogy a migrációra és szociális célokra kellene átcsoportosítani a közös agrárpolitikai büdzsé egy részét. Az ilyen jellegű kiadásokra Fazekas új források beállítását tartaná szükségesnek.
Forrás: adozona.hu
