Az afrikai sertéspestis természetes terjedési sebessége évente 50-100 km, amit szinte lehetetlen megakadályozni - jelentette ki Nemes Imre a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület szakmai tanácskozásán. A NÉBIH elnökhelyettese felhívta a figyelmet, hogy az emberek által történő behurcolással ugyanakkor több száz kilométert ugorhat akár néhány hét alatt is a betegség. A sertések halálos kórjának terjesztésében ezért az illegális élelmiszer-, és állatszállításoknak van a legnagyobb szerepe.
A magyar-ukrán határon több alkalommal is lefoglaltak olyan élelmiszereket, amelyekből később ki lehetett mutatni a sertéspestis kórokozóját. Még rántott húsos szendvicset sem lehet behozni – hívta fel a figyelmet az elnökhelyettes. A magyar hatóság különleges intézkedéseket vezetett be a kór határon túlról történő átterjedésének megakadályozása érdekében.
Az egész országban a sertések elpusztulását, vagy az afrikai sertéspestis gyanúját 24 órán belül jelentenie kell az állattartóknak az állategészségügyi szolgálat felé. Szabolcs Szatmár Bereg megye ukrán és román határ menti területein elrendelték a vadászatra jogosultak számára a vaddisznótetemek szervezett keresését, a megtalált tetemek elásását, a vaddisznó kocák, illetve egy év alatti vaddisznók fokozott kilövését, a zsigerek ártalmatlanítását, illetve a vaddisznók etetésének korlátozását.
A veszélyeztetett határmeti részeken felmérték a sertésállományokat, amelyek járványvédelmi zártságát (különös tekintettel a vaddisznóállományoktól történő izolációra) a hatóság folyamatosan ellenőrzi, elrendelték a telepek bejáratánál történő fertőtlenítést, illetve ellenőrzik a mosléketetés tilalmának betartását. Ezeken a területeken a kültéri sertéstartás csak akkor engedélyezett, ha az állatokat kettős kerítéssel veszik körbe a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében.
Sajnos úgy tűnik a fő kérdés már nem az, hogy átjön e a betegség hazánkba, hanem az, hogy hol, mikor és milyen (vad vagy házisertésekben) formában jelenik meg – mondta Nemes Imre.
A spanyolok 30 év alatt a sertéspestissel fertőzött állományukat fölszámolták és Európa legjelentősebb sertéságazatát hozták létre – mondta Kiss György a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztő Egyesület (FSE) elnöke, majd hozzátette: jó lenne, ha nekünk nem kellene ekkora utat megtenni ahhoz, hogy sikeres sertéstenyésztő és tartó országgá váljunk.
Az FSE elnöke szerint a jelenlegi kárenyhítési rendszer alkalmatlan azon károk térítésére, amiket a sertéspestis átterjedése esetén a sertéstartóknak el kellene szenvedniük.
Mai ismereteink szerint az ASP ellen nem lehet vakcinát kifejleszteni, ugyanis a legyengített kórokózkat tartalmazó oltóanyag hatástalannak bizonyul. A mentesítés egyetlen lehetséges eszköze a fertőzött állományok kiírtása, amely jelentős gazdasági kárt okoz a sertéstartóknak még akkor is, ha az állam a leölt állomány értékét megtéríti. Hónapok telhetnek el, amíg a telep újra bevételt fog termelni, nem beszélve a piaci zavarok hatásairól, amelyek nemcsak a fertőzött zónában, hanem országos szinten jelentkeznek. A lengyel tapasztalat az volt, hogy az azonnali piaci hatás 10-15 százalékos árcsökkenés lehet, amely hatékony mentestés és kedvező globális folyamatok esetén is csak leghamarabb 3-4 hónap alatt normalizálódik.
