Több éve sújtja hazánkat az afrikai sertéspestis, de az ágazat résztvevőinek most az Aujeszky-betegség megjelenésével is szembe kell nézniük. Somogy vármegyében már felütötte a fejét, ami kiemelt figyelmet kíván minden sertéstartótól mind a betegség felismerését, mind a megelőzést tekintve. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökét, országos főállatorvos urat, dr. Nemes Imrét hívtuk segítségül, hogy megismerjük az Aujeszky-betegség legfontosabb jellemzőit.
Az Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állományban. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Mit kell tudnunk erről a betegségről, hogyan ismerhetjük fel?
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző megbetegedés, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegségre ugyanakkor számos más állatfaj, például szarvasmarha, juh, kecske, kutya és macska is fogékony. Fontos hangsúlyozni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
A betegség elleni védekezés érdekében kiemelten fontos az általános járványvédelmi szabályok betartása. A vírus tünetmentes, fertőzött sertésekkel, valamint közvetett úton is bekerülhet egy állományba: a terjesztésében szerepet játszhatnak a szállítóeszközök, az emberek ruházata, keze és lábbelije, továbbá a vizelet, a trágya és a hígtrágya is, amelyekben a kórokozó akár hetekig életképes maradhat. A sertések leggyakrabban belégzéssel vagy szájon át fertőződnek.
Az Aujeszky-betegség klinikai megjelenése a sertések életkorától függően eltérő. Minél fiatalabb az állat, annál súlyosabb tünetek jelentkezhetnek. Újszülött vagy néhány napos malacok esetében magas lázzal járó általános tünetek, levertség, étvágytalanság figyelhető meg. Ezt követően rövid időn belül kialakulhatnak súlyos idegrendszeri tünetek (görcs, kényszermozgás, bénulás) is. Az elhullás akár 1-2 napon belül bekövetkezhet.
Süldőkorban a betegség rendszerint gyorsan terjed az állományon belül, és általános lázas tünetekkel jár. Jellemző az étvágytalanság, a fokozott szomjúság, a tüsszögés, az enyhe, vízszerű orrfolyás, valamint a szapora vagy nehezített légzés. Egyes állatoknál bizonytalan mozgás vagy kényszermozgások is megfigyelhetők.
Idősebb sertésekben a betegség gyakran enyhe légúti tünetekkel vagy akár tünetmentesen zajlik le, ugyanakkor a fertőzésen átesett állatok rendszerint tartósan vírushordozók maradnak. Vemhes kocák megbetegedése esetén a vírus átjuthat a magzatokba, mely magzatelhalást és vetélést okozhat. Más fajokban, többek közt kutyában, macskában, juhban vagy szarvasmarhában, a fertőzés rendszerint súlyos lefolyású, erős viszketéssel, idegrendszeri tünetekkel jár, és legtöbbször elhulláshoz vezet.
Mit kell tenniük a gazdáknak, ha ezeket a tüneteket vélik felismerni?
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény értelmében az állattartóknak állatuk megbetegedéséről vagy annak gyanújáról haladéktalanul értesíteniük kell a szolgáltató állatorvost vagy közvetlenül a hatósági állatorvost. A hatósági állatorvos intézkedéséig az érintett állatot, illetve elhullás esetén annak tetemét azon a helyen kell elkülöníteni, ahol a tüneteket észlelték, vagy az elhullás történt. A gyors bejelentés és az elkülönítés kulcsfontosságú az esetleges fertőzés továbbterjedésének megelőzésében.
Amennyiben valahol felbukkan a betegség, milyen következményekre számíthatnak a teleptulajdonosok?
Amennyiben a fertőzöttség, illetve a betegség megállapítható, a hatóság az érintett állományt és a telepet helyi zárlat alá helyezi. A sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM-rendelet részletes előírásokat tartalmaz a zárlat szabályairól. E szabályok többek között kiterjednek az állatok és állati termékek, továbbá a fertőzés közvetítésére alkalmas eszközök telepről történő ki- és beszállításának tilalmára, valamint a védőruházat használatára, a kéz és lábbeli fertőtlenítésére vonatkozó kötelezettségekre. A zárlat időtartama alatt tilos a termékenyítés és a fedeztetés, továbbá gondoskodni kell a trágya, az alom és a takarmányhulladék elkülönített gyűjtéséről és szakszerű ártalmatlanításáról.
Tekintettel arra, hogy Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes az Aujeszky-betegségtől, a mentességi státusz fenntartása, valamint a betegség továbbterjedésének megelőzése érdekében elengedhetetlen a fertőzött állományok mielőbbi és szakszerű felszámolása. A fertőzött állatokat vágóhídon vágják le. A belőlük származó húsok és húskészítmények korlátozás nélkül kerülhetnek forgalomba.
A teljes cikk a MÁL márciusi számában olvasható
