Miért nem tud az európai ember egészségesebben táplálkozni?

Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az EIT Food Consumer Observatory új, „Európa egészségesebben szeretne táplálkozni, akkor miért nem sikerül ezt megvalósítani?” című jelentésének főbb megállapításait foglalja össze. A fogyasztók étkezési- és élelmiszervásárlási szokásait vizsgáló elemzés 18 európai ország mintegy 20 000 fogyasztójának bevonásával készült.

Az egészségesebb táplálkozás az egyik leggyakoribb törekvés az európai polgárok körében. Mégis még mindig jelentős szakadék tátong a szándékok és a valóság között. Erre a paradoxonra hívja fel a figyelmet az EIT Food Consumer Observatory új jelentése, amelynek címe: „Európa egészségesebben szeretne táplálkozni, akkor miért nem sikerül ezt megvalósítani?”, mely elemzés 18 európai országban mintegy 20 000 fogyasztó bevonásával készült felmérésen alapul.

A tanulmány szerint az európaiak több mint fele (51%) állítja, hogy szeretne javítani étkezési szokásain. A mindennapi életben azonban sokan konkrét akadályokkal szembesülnek. Az élelmiszerárak, a berögzült szokások és a mindennapi élet korlátai jelentik a fő akadályokat, különösen a fiatalabb generációk körében.

Az érzékelés és a valóság közötti szakadék

Az egyik legérdekesebb megállapítás az embereknek a saját étkezési szokásaikról alkotott képével kapcsolatos. Az európaiak mindössze 14%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen az étkezési szokásaival. Ez azt jelenti, hogy a túlnyomó többség úgy véli étrendje nagyjából megfelelő. Ugyanakkor egyértelmű generációs különbségek rajzolódnak ki. Az 55 év felettiek körében mindössze 11% számolt be elégedetlenségről, míg a 35 év alattiak körében ez az arány 18%-ra emelkedik.  Más szóval: a fiatalabb fogyasztók kritikusabban tekintenek saját étkezési szokásaikra és nagyobb hajlandóságot mutatnak a változtatásra.

Az étrend minőségének megítélése is kismértékben javulni látszik az idő múlásával. Azoknak az európaiaknak az aránya, akik úgy vélik, hogy egészségtelenül táplálkoznak a 2024-ben mért 17%-ról 2025-re 15%-ra csökkent. Ugyanakkor azok aránya, akik nem értenek egyet az „egészségesen táplálkozom” kijelentéssel 21%-ról 17%-ra csökkent. Ezek a vélekedések azonban ellentétben állnak az élelmiszer-fogyasztás valós helyzetével. A viszonylag pozitív önértékelés ellenére a kifejezetten egészségesnek tartott élelmiszerek fogyasztása továbbra sem kielégítő. Az európaiaknak csak valamivel több mint fele állítja, hogy elegendő zöldséget fogyaszt és a fogyasztók körében 2-4%-kal romlott a megítélés a tekintetben, hogy elegendő mennyiséget fogyasztanak-e bizonyos egészségesnek tartott élelmiszerekből.

Különösen sok fogyasztó számol be arról, hogy nem jut elegendő rosthoz, gyümölcshöz, zöldséghez és jó minőségű fehérjéhez. Ugyanakkor az európaiak tisztában vannak a kiegyensúlyozatlan étrenddel járó kockázatokkal. A legtöbben elismerik, hogy a zsíros, a sós és az erősen feldolgozott élelmiszerek egészségtelenek. Mégis a fogyasztók csupán körülbelül egyharmada állítja, hogy aktívan igyekszik elkerülni ezeket.

Generációs különbségek

A tanulmány kiemeli az étkezési szokásokban megfigyelhető jelentős generációs különbségeket. A fiatalabb fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a fehérjék iránt: a 35 év alattiak 44%-a mondja azt, hogy növelni szeretné fehérjebevitelét. Az 55 év felettiek körében ez az arány azonban csak 22%. Az idősebb fogyasztók ezzel szemben több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak és gyakrabban főznek otthon. Ez a hagyományosabb étkezési minta az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló nagyobb figyelemmel is összefüggésben áll.

Az egészség a fő motiváció

Amikor azonban az európaiak az étkezési szokásaik megváltoztatását fontolgatják a fő motiváció továbbra is az egészség. Ez a tényező fontosabbnak bizonyul, mint a közbeszédben gyakran emlegetett szempontok, például az élelmiszerek megfizethetősége vagy a környezeti fenntarthatóság. A jobb közérzet, a betegségek megelőzése és az általános „jóllét” javítása iránti vágy tehát a táplálkozás megváltoztatásának elsődleges mozgatórugója. Ugyanakkor ez a törekvés nagyon is kézzelfogható korlátokba ütközik a mindennapokban: az élelmiszerek ára, a főzésre fordítható kevés idő és mindenekelőtt a mélyen rögzült szokások. 

A fenntarthatóság háttérbe szorul

Egy másik fontos megállapítás a fenntarthatóságot érinti. Az európaiak mindössze 48%-a állítja, hogy fenntartható módon táplálkozik. Még ennél is szembetűnőbb az úgynevezett fenntartható életmódok iránti érdeklődés csökkenése. Azok aránya, akik környezetbarátabb magatartást szeretnének tanúsítani, a 2021-es 76%-ról 2025-re 69%-ra esett vissza. Ez a változás az élelmiszerválasztásokban is megmutatkozik. Az elmúlt években sok szó esett arról, hogy klímavédelmi okok miatt csökkenteni kellene a húsfogyasztást, de az adatok azt mutatják, hogy ez az üzenet egyre kevésbé hat a fogyasztókra. Az élelmiszervásárlások környezeti hatására fordított figyelem csökken, és a kevesebb húst tartalmazó étrendek iránti érdeklődés ma lényegesen gyengébbnek tűnik, mint néhány évvel ezelőtt.

A fogyasztók körében leggyakoribb „fenntartható viselkedésformák” közül az élelmiszer-pazarlás csökkentése emelkedik ki. Az 55 éves vagy annál idősebb európaiak több mint 80%-a állítja, hogy aktívan próbál tenni az élelmiszer-pazarlás ellen. További megfigyelt viselkedési formák közé tartozik a gyakoribb otthoni főzés, a helyi termékek vásárlása, a hagyományos élelmiszerek választása és az élelmiszerek egy részének saját részre történő termesztése. Érdekes módon ez utóbbi tekintetében a fiatalok emelkednek ki: a 35 év alattiak 28%-a mondja, hogy saját részre termel élelmiszert, ezzel szemben az 55 év felettieknél ez az arány csak 15%.

Miért olyan nehéz megváltoztatni a táplálkozási szokásokat? Egy európai paradoxon

A jelentés szerint a probléma nem csupán az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférésben rejlik, hanem a mindennapi életben az ételválasztás bonyolultságában is. //www [dot] au [dot] dk/en/klgmgmt [dot] au [dot] dk" style="outline:none; transition:color 0.3s ease-in-out; color:blue; text-decoration:underline" target="_blank">Klaus G. Grunert, az Aarhusi Egyetem marketingprofesszora és az EIT Food Consumer Observatory vezetője így fogalmazott: „Ahhoz, hogy meggyőzzük az embereket a táplálkozásuk megváltoztatásáról, különösen olyan irányba, amely klímabarátabb, a fő ételválasztási tényezőket, nevezetesen az ízt és az árat, jobban össze kell kapcsolni az egészséges és fenntartható lehetőségekkel.” Grunert egy másik kulcsfontosságú pontot is kiemel: „A megoldásoknak az emberek életének valós korlátaihoz kell igazodniuk, nem csupán a törekvéseikhez.”

Összességében a jelentés egy egyértelmű paradoxont tár fel. Az európaiak azt állítják, hogy szeretnének jobban, egészségesebben táplálkozni és sokan úgy vélik, hogy már most is így tesznek. A tényleges étkezési szokások azonban másról tanúskodnak. A szándékok és a valós viselkedés közötti szakadék továbbra is széles. Ennek a „résnek” a megértése és a valódi okok feltárása elengedhetetlen a hatékony élelmiszer-politikák kialakításához. Ha nem vesszük figyelembe azokat a valós tényezőket, amelyek a fogyasztói döntéseket alakítják, akkor még a legjobb táplálkozási stratégiák esetében is fennállhat annak a veszélye, hogy azok könnyen puszta „jó szándékú intézkedésekké” értékelődnek le.

 

Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa