Az EU–Mercosur-megállapodás bevezetése évek óta húzódik, jelenleg ismét forró téma. Cikkünkben összefoglaljuk mit takar a megállapodás, miért kell vagy épp nem kell tartani tőle, illetve a ratifikációt körbeölelő aggályokról is ejtünk néhány szót.
MIT TAKAR A MERCOSUR RÖVIDÍTÉS?
A Déli Közös Piac (spanyolul: Mercado Común del Sur, röviden Mercosur) egy 1991-ben létrehozott kereskedelmi tömb, melynek tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay. A Mercosur tagországai együttesen a világ hatodik legnagyobb gazdaságát alkotják 270 milliós lakossággal és közel 3 milliárd dollár összesített GDP-vel.
Az EU a Mercosur második legnagyobb kereskedelmi partnere, 2024-ben a teljes kereskedelemből közel 17%-kal részesedett. 2024-ben az EU és a Mercosur közötti kereskedelem értéke meghaladta a 111 milliárd eurót: ebből 55,2 milliárd eurót képviselt az export és 56 milliárd eurót az import. Ennek több mint 80 százaléka az EU és Brazília között zajlott. Az EU által a Mercosurba exportált legfontosabb árucikkek: gépek, műszaki árucikkek, vegyi anyagok és gyógyszeripari készítmények, valamint közlekedési eszközök. Az EU-ba importált jellemző árucikkek pedig a mezőgazdasági termékek, ásványi termékek, emellett a cellulóz és papír.
ZÖLD ÚT A KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS ELŐTT
2025 szeptemberében az Európai Bizottság javaslatokat fogadott el két párhuzamos jogi eszköz aláírásáról és megkötéséről: az egyik ilyen jogi eszköz az EU–Mercosur partnerségi megállapodás (EMPA), a másik pedig az ideiglenes kereskedelmi megállapodás (iTA). Az iTA a partnerségi megállapodás kereskedelem- és beruházásliberalizációs pillérét tükrözi, és megnyitja az utat a vámcsökkentések előtt, új piacokhoz biztosít hozzáférést, valamint jobb kereskedelmi feltételeket tesz lehetővé több kulcsfontosságú ágazatban, így például a mezőgazdaságban vagy a gépjárműiparban. Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás hatályát veszti majd, amint a tagállamok teljeskörűen megerősítik az EU–Mercosur partnerségi megállapodást.
A Tanács 2026. január 9-én zöld utat adott a meg állapodások aláírásának. Ezt követően az Európai Parlament egyetértésére lesz szükség ahhoz, hogy a Tanács hivatalosan is megköthesse a megállapodásokat. Az EMPA hatálybalépéséhez az is szükséges, hogy az összes uniós tagállam megerősítse azt, mely ellen jelenleg Magyarország, Ausztria, Franciaország, Írország és Lengyelország határozottan tiltakozik.
VÉDINTÉZKEDÉSEK
A Tanács és az Európai Parlament tavaly decemberben a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan egy olyan végzáradékról szóló rendeletet fogadott el, amely elviekben megvédi az európai termelőket a súlyos gazdasági kárt okozó importtól. Ennek hatékonyságáról erősen megoszlanak a vélemények.
Az állandó jogi keret elfogadásáig a Bizottság kétoldalú védintézkedéseket alkalmazhat, tehát az iTA hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekre, így például vámokat vethet ki, hogy ellensúlyozza, ha az import olyan mértékben növekszik (+8%), és/vagy az árak olyan mértékben csökkennek (-8%), hogy az megzavarja a helyi termékpiacok működését. Emellett szigorúbb nyomonkövetési követelmények vonatkoznak majd a vámkontingensek hatálya alá tartozó termékekre, például a marhahúsra, a baromfira, a sertéshúsra, a cukorra, az etanolra, a rizsre, a mézre, a kukoricára és a csemegekukoricára. A Bizottság rendszeresen nyomon fogja követni a behozatalt azon termékek esetén, amelyek kitettek az importnyomásnak, valamint legalább kéthavonta jelentést tesz majd a Parlamentnek és a Tanácsnak a piaci fejleményekről és az uniós termelőket érő károk esetleges kockázatáról.
FORRONGNAK A GAZDÁK
A fent leírt tények és ígéretek ellenére az európai gazdák elutasítják az EU–Mercosur-megállapodást, jogosan féltve piaci pozíciójukat. 2025 végén minden eddiginél nagyobb, közel tízezer fős tüntetés zajlott Brüsszel utcáin. A demonstráló gazdák jól hallhatóan elmondták: elfogadhatatlan az uniós agrárforrások tervezett elvonása, valamint az Ukrajnával és a dél-amerikai Mercosur-országokkal való szabadkereskedelmi megállapodás. A december 18-i brüsszeli gazdatüntetés egyik részeredménye volt, hogy a Mercosur-megállapodás aláírását elhalasztották. Az Európai Bizottság azonban továbbra is figyelmen kívül hagyja a gazdák legfontosabb követeléseit: a KAP önállóságát és annak költségvetését, valamint az egyszerűsítésre, a jobb szabályozásra vonatkozó kéréseket. Január közepén ezért újra tüntetést szerveztek: Strasbourgban, az Európai Parlament elé vonultak a felháborodott termelők.
KÖZÖS PETÍCIÓT INDÍTOTT A NAK ÉS A MAGOSZ
„Megvédjük a magyar földet! Megvédjük a magyar gazdákat!” címmel online petíciót is indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ). Az alá írásgyűjtéshez az alábbi QR-kódon szereplő weboldalon lehet csatlakozni.
A teljes cikk a MÁL februári számában olvasható
