Miközben az élő juh, a juhhús, a vágómarha és a kiképzett lovak piacán kifejezetten jó árak alakultak ki, addig a sertéstartók komoly bajban vannak, és a tejtermelők többségének is veszteséges éve lesz.
Tavaly ilyenkor még komoly reményekkel vártuk a járványhelyzet végét és a gazdaság beindulását. Amikor azt hittük már, hogy az átoltottság és a megszerzett immunitás miatt nem lesz több jelentős felfutás a megbetegedésekben, akkor ismét sikerült a vírusnak meglepni bennünket, és most év végén itt vagyunk a negyedik hullám csúcsán.
Az infláció idehaza 14 éve nem volt ilyen magas, mint novemberben. Az élelmiszerárak, a nyersanyagok és a munkaerő költségének emelkedése nem úgy és nem olyan ütemben épülnek be a termelői árakba, ahogyan azt mi, állattenyésztők szeretnénk.
A termékpályák szervezetlensége és a rettenetesen torz jövedelemelosztás ilyen helyzetben fokozottan sújtja a termelőket, amit most a sertéstartók éreznek a legjobban. Európában sertéshús-túltermelés van, és ennek mi isszuk meg a levét, amikor ide hozzák az akciós húst. Évek óta a német (ZMP) árszinthez igazítják a hazai vágósertés felvásárlási árát, ami idén teljesen elszakadt a magyar piaci helyzettől és gátja lett az áremelésnek, hiszen míg a németeknél jelentős túltermelés van, addig nálunk erről szó sincs. A termelők nagyobb része hosszú távú szerződésekkel rendelkezik, ami normális esetben jó dolog, de most, amikor a szabadpiaci árak több mint 20 százalékkal jobbak, az önköltség pedig szintet lépett, és úgy tűnik, onnan inkább felfelé, mint lefelé fog változni, senkinek nincs kedve előre éves szerződést kötni a ZMP-árhoz igazítva.
Idén sem sikerül kimozdulni abból az előnytelen helyzetből, hogy a magyar nyers tej ára 20 százalékkal marad el az uniós átlagtól. Novemberben a feldolgozók 5-7 Ft/kg-mal emelték ugyan a felvásárlási árakat, és további emelést helyeztek kilátásba, de egyelőre ezekkel az árakkal még veszteséges a tejtermelés. Tény az is, hogy a termelés az írek után az EU-ban nálunk nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
A húsmarhapiacon idén jelentős (15-30%) áremelkedés volt, különösen a selejt teheneknél és a vágóüszőknél, bikáknál. A tenyészállatok iránti kereslet hullámzó volt, aminek jót tett a tenyészbika-beállítási támogatás. Fordulat volt a szarvasmarha- és tehénlétszám 10 éve tartó trendjében idén, ugyanis hosszú idő után először csökkent az állomány. Az ENAR adatai szerint a tejelő tehenek száma 2, a húshasznú teheneké 3,5 százalékkal csökkent egy év alatt.
A tenyész-, a hízó-, a vágójuhok, valamint a juhhús ára egyaránt nagyon kedvezően alakult idén. A gyapjú és a tej piacának helyzete ugyanakkor reménytelennek látszik.
Az olyan kilátástalannak tűnő helyzetben, mint amilyenbe idén sok tenyésztőtársunk került, a Teremtőbe, a szakmánkba és a magunkba vetett hit adhat erőt a folytatáshoz.
Advent van, a várakozás, a lecsendesedés és magunkba nézés ideje. Használjuk ki ezt az időszakot arra, hogy félre tudjuk tenni a hétköznapi gondjainkat, bajainkat, és töltsünk el a Családunkkal, szeretteinkkel minél több időt, majd ebből erőt merítve vágjunk neki az új évnek! Ezekkel a gondolatokkal kívánok áldott, békés karácsonyt minden kedves olvasónknak!
Dr. Wagenhoffer Zsombor
