Áprilisban új időszámítás indul a tejtermelőknél, de rajtuk kívül még nagyon sok tenyésztőnek kezdődik egy fontos időszak. A több mint 30 féle agrártámogatást és 400 milliárd forintot meghaladó forrást érintő egységes kérelem beadással most rajtol élesben az új támogatási rendszer. Amikor azt hittük már mindent tudunk, hiszen megjelentek a jogszabályok, akkor jött a hír, hogy a juh-, húsmarhatartók termeléshez kötött támogatási kérelmeit is az egységes kérelemmel együtt kell beadni április 1-től.
Az MVH részéről komoly előkészítő munka előzte meg azt, hogy áprilistól elindulhatott a kérelem beadás, amely mintegy 180 ezer termelőt érint. A hivatalnak több mint fél évig nem volt elnöke, ami nem tett jót az új támogatási rendszerre való felkészülésnek. Az új elnök, Gyuricza Csaba gazdabarát hivatalt ígért lapunknak és azt, hogy folyamatos párbeszédre törekszik a meghatározó szakmai szervezetekkel, köztük a Magyar Állattenyésztők Szövetségével. Ami bennünket illet, megköszönve a bizalmat, élni fogunk ezzel a lehetőséggel, hiszen van több olyan, állattenyésztőket érintő támogatási jogcím, amelyek kifizetési vagy ellenőrzési módjában változtatásra van szükség.
Az új kérelmek beadása kihívás elé állítja a termelőket, a hivatali dolgozókat és a folyamatban közreműködő valamennyi szereplőt, köztük azt a 670 falugazdászt, akiknek a munkájára egyre nagyobb szükség van. A magyar támogatási rendszer uniós viszonylatban is a legbonyolultabbak közé tartozik. Nagyon sok jogcímen kaphatnak támogatást a gazdák, ami egyfelől jó, hiszen ebből az látszik, hogy a kormány igyekszik minden lehetőséget kihasználni, amivel a gazdákat segítheti, másfelől viszont roppant nehéz kiigazodni vagy átlátni ezen a halmazon.
A támogatásoknak lényeges szerepe van a gazdálkodás jövedelmezőségében, de a piaci folyamatok ennél is fontosabbak. A világ ma hihetetlen gyorsan változik és nagyon sok benne a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság – különösen azokban a régiókban, ahol a következő évtizedekben az élelmiszerek és a tenyészállatok iránt a legerősebb keresletnövekedés várható.
Az élősertés piacon a felvásárlási árak nagyon alacsonyak és a tendencia inkább lefelé mutató. A sertéstartók szorult helyzetén az olcsóbb takarmány, valamint a hízókra és kocákra járó állatjóléti támogatások gyors kifizetése enyhíthet valamit.
A húsmarhák piacán érződik a török kereslet árfelhajtó hatása. A választott bikaborjak ára újra rekordszinten mozog, aminek örülni kell, de azt is tudni kell, hogy ez átmenti állapot. Felfelé ívelő pályán van a vágótehén ára is, míg a vágóbikáé nem változott.
A bárányok iránt a szokásosnál nagyobb volt márciusban a kereslet, ráadásul idén korábban volt Húsvét és kevesebb bárány érte el a felvásárláskor megkívánt alsó (13-15 kg-os) súlyhatárt. Az árak a tavalyi szinten mozogtak. Örvendetes, hogy a hazai juhvágások száma érzékelhetően (2013-hoz képest 2014-ben +40 százalékkal) növekszik, ami az export felfutásának és nem a belső fogyasztás emelkedésének köszönhető. Miközben a külpiacok felől tartós kereslet van a magyar bárányokra és juhhúsra, az ágazat komoly gondokkal küszködik. Nagy kérdés, hogy ezen mit tud majd javítani a most készülő kiskérődző ágazati stratégia.
A tejpiacon reményeim szerint elértük a mélypontot, vagy ahhoz nagyon közel vagyunk, ám jelentős drágulásra nem lehet számítani az előttünk álló fél évben. Ilyen helyzetben a tejtermőknek juttatott támogatás, amely tej kilóra vetítve elérheti a 25 Ft-ot, életmentő lehet. Azok, akik az elmúlt években fejleszteni tudtak, előnyben vannak. Az európai és a világpiacon a tejárak ingadozása egyre erősebb, az EU rendkívül nehézkes intézményi rendszere pedig csak kullog az események után. Ilyen helyzetben, és máskor is, elsősorban magunkra számíthatunk, ezért a dömping elleni védekezésben fokozott jelentősége van az összefogásnak, amit a terméktanács keretei között lehet és kell megtenni.
Wagenhoffer Zsombor
