Július van, ilyenkor tombolni szokott a nyár, miközben a szabadságolások miatt a gazdasági folyamatok inkább alapjáratra kapcsolva működnek. A koronavírus azonban nincs tekintettel a vakációra, és a környező országokból az újabb kitörésekről érkező hírek óvatosságra intenek bennünket.
A veszélyhelyzet elrendelése és fokozatos megszüntetése óta eltelt annyi idő, hogy friss mérleget tudjunk vonni az elmúlt hónapok történéseiből. A tapasztalatokról és az idei évi kilátásokról megkérdeztük kollégáinkat. Az Időszerű címet viselő rovatunk első részében összefoglaltuk a válaszokat.
Lapzártánkkor még úgy volt, hogy augusztus 18–21. között megrendezik a Farmer Expót, amelyen az országos járványügyi készültségre, a koronavírussal kapcsolatos egészségügyi kockázatokra, továbbá a tenyésztők zömének távolmaradási szándékára tekintettel a MÁSZ és tagszervezetei nem tudják vállalni a részvételt és a tenyészállat-kiállítás megszervezését. Más országokban is hasonló döntést hoztak a tenyésztők, aminek eredményeképpen 2021-re tették át a nagy nemzetközi állatkiállítások időpontjait (Space, Eurotier, World Dairy Expo stb.).
Németország – ahol az elmúlt hónapokban egészen jól tudták a vírus terjedését fékezni – a húsfeldolgozókban kialakult gócpontok miatt került a figyelem középpontjába. A legnagyobb német húsipari óriás, a Tönnies több mint kétezer dolgozója betegedett meg rövid idő alatt, ezért több üzemét le kellett állítani. A bajt tetézte, hogy a cég legnagyobb vevője, Kína bejelentette, hogy még az úton lévő áruját sem veszi át. Az ügy innentől kezdve már az egész európai sertéshúspiacot megrengetheti. Németországban július első két hetében több mint 10 százalékkal estek a sertésfelvásárlási árak, amiket követett a dán, a holland, a belga, a spanyol, a lengyel és a magyar piac is. Az ügy hátterét feltáró cikkünket a 12–15. oldalon olvashatják.
A gazdák és a bankok is készülnek az őszre tervezett állattartó telepek korszerűsítésének pályázataira. Erről is olvashatnak a 16–19. oldalon. Az állattenyésztők 50 milliárd forint összegben igényelhetnek fejlesztéseikhez támogatást. A sertés- és baromfitartók legalább 100, a szarvasmarhatartók 50, a méhészek, a juh, kecske-, ló- és nyúltartók minimum 5 millió forint összegű támogatásra adhatnak majd be kérelmet. A támogatási felső határ egységesen 2 milliárd forint.
Állattenyésztő körökben régóta visszatérő téma, hogy ideje lenne „kigyomlálni” a védett gyepeken történő legeltetés és gyepgazdálkodás szakmaiatlan jogszabályi előírásait. A MÁSZ ezzel kapcsolatban levélben fordult az Agrárminiszterhez, amelyben összefoglaltuk a gyepgazdálkodási szakértők és állattenyésztők Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályainak módosítására megfogalmazott javaslatait. Erről bővebben a 30–32. oldalon olvashatnak.
Július második hetében írták alá a NÉBIH, a Kaposvári Egyetem és a MÁSZ között létrejött stratégiai megállapodást, melynek célja egy modern, hazai állatgenetikai labor létrehozása és ennek a tenyésztők (származás- és genomvizsgálatok), az állattenyésztési és állategészségügyi hatóság (egyedazonosítás, nyomonkövetés), valamint a kutatás, oktatás szolgálatába állítása. Ezzel a fejlesztéssel a tenyésztők régi kívánsága teljesülne, és egy fontos területtel erősödne a hazai tenyésztésszervezés.
Dr. Wagenhoffer Zsombor
