Az idei év eddig nagyon próbára teszi a gazdákat. Ágazatonként eltérő mértékben, de mindenütt érezhetően feszült és borúlátó az állatt enyésztők és állatt artók hangulata.
Először a tej-, aztán a sertéságazat került bajba az európai túltermelés miatt bezuhanó felvásárlási árak következtében. Úgy tűnik, a mélypontot elértük ezeken a piacokon, de a kilábalás hossza még bizonytalan. A választások után a meglepően erőssé vált forint, az elmúlt hetekben pedig az uniós szintű csökkenő kereslet és enyhe túlkínálat okozott jelentős árcsökkenést az addig kifejezett en jó képet mutató bárány- és élőmarha-piacon. Júliusban lényegében leállt az élőmarha- és bárányfelvásárlás.
Ezt a helyzetet tovább rontott a a tavaszi és a nyár eleji száraz időjárás. Szénahiány alakult ki az Alföldön, ami miatt duplájára nőtt a bálás lucerna- és a réti széna ára. Sajnos évek óta olyan mértékű csapadékhiány van az ország egyes területein, különösen a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon, ami már a legelők botanikai összetételére és ezen keresztül az állateltartó képességükre komoly hatással van. Ez kényszerű állománycsökkentést vetít előre.
Az új kormány a szénaszállításoknál az útdíj mérséklését, a hazai és a környező országokban található készletek felkutatását és az esedékes támogatások előrefi zetését jelentett e be. Még nem tudni az útdíjkedvezmény pontos mértékét, sem azt, hogy mely támogatásoknál (pl. sertésállatjóléti) és mikor lesz előlegfi zetés, de bízunk benne, hogy a segítség még időben érkezik. Sürgető a vízmegtartási stratégia mielőbbi kidolgozása is, hiszen lassan nem lesz mit megtartani.
A sertéstartók és tejtermelők külön javaslatcsomagot küldtek az agrárminiszternek, amiről a pénzintézetek és a Pénzügyminisztérium bevonásával folynak az egyeztetések.
Újra napirendre kellene venni egy régi javaslatunkat, miszerint az egységes támogatások helyett a teljesítményarányos rendszer bevezetése gyorsítaná az alkalmazkodóképesebb és ellenállóbb (reziliens) állatt artásra való átállást. Interjút készített em azzal a két államtitkárral, akiknek a szakterületei leginkább kapcsolódnak az állatt enyésztőkhöz. Mindkett en a gyakorlatból jönnek, Molnár János agrármérnök, dr. Búza László állatorvos. Egybehangzó véleményük, hogy a magyar állatt enyésztés hosszú távú versenyképessége elképzelhetetlen jól működő tenyésztőszervezetek és ezek hatékony országos szakmai koordinációja (MÁSZ) nélkül.
A szaktárca új struktúrája, SZMSZ-e most készül, még jóváhagyásra vár. Az Arcél rovatunkban bemutatjuk az államtitkárokat, helyett es államtitkárokat és az Állatt enyésztési Főosztályt.
Most különösen nehéz időszakot élünk, ráadásul a tárca (elsősorban) pénzügyi lehetőségei korlátozott ak, de építjük a kapcsolatokat, folyamatosan egyeztetünk, készítjük és beküldjük az ágazati elemzéseket és javaslatokat.
Forró ez a nyár, de a fejünket tartsuk hidegen, a szívünket melegen. Ha mindenki – a minisztérium, a szakmai szervezetek és a gazdák – a saját területén megtesz minden tőle telhetőt, és a vállunkat összevetve próbálunk a nehézségekkel megküzdeni, akkor még ebből a reménytelennek látszó helyzetből is lesz kiút.
Dr. Wagenhoffer Zsombor
