Sok tartalék van még a gyepgazdálkodásban Magyarországon, amit ki kell használni annak érdekében, hogy fenntartható és hatékony legelőre alapozott állattartás valósuljon meg hazánkban – derült ki a Tiszadobon megrendezett „Gyepgazdálkodás a Tisza mentén” című tanácskozáson.
Egyre több bank ismeri fel, hogy jelentős fejlesztési akarat van az állattenyésztők körében és megéri hitelezni ezt a szektort. A Takarék Csoport évek óta kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés finanszírozására.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége, mint az állattenyésztők országos ernyőszervezete, ideális partner abban, hogy a hitelintézet még közelebb tudjon kerülni a gazdákhoz és megbízható szakmai információkat szerezhessen a különböző az ágazatokról.
E rendelet szerint a mezőgazdasági vállalkozás igényelhet támogatást:
mezőgazdasági gépek és technológiai berendezések beszerzéséhez;
az állattartó telepek korszerűsítéséhez;
a mezőgazdasági termékfeldolgozást szolgáló beruházáshoz;
mezőgazdasági gépek és berendezések lízingbe vételéhez.
A támogatás lehet:
A közösségi médián keresztük is arra ösztönzi a hallgatókat a SZIE, válasszák a mezőgazdaságot. Hogyan teszi mindezt? Kulik Zoltán kérdésére Palkovics László felel.
Kulik Zoltán: Hogyan használja a közösségi médiát a pályakezdők, fiatalok toborzására azért, hogy a mezőgazdaságot válassza célként?
A juhtenyésztés egész szakmai pályafutását végigkísérte. Annak ellenére, hogy Budapesten született, érdeklődési köre és a családon belüli példák miatt nem volt számára kérdés, hogy milyen szakmát választ. A nagy munkabírással, jó szervezőképességgel rendelkező, és a juhtenyésztés iránt élénk érdeklődést mutató, a 30-as éveinek elején járó agilis fiatalemberben az idősebb kollégák fantáziát láttak, ezért megbízták, legyen ő az újonnan alakuló Juhtörzstenyésztők Országos Egyesületének igazgatója.
A Nébih az elmúlt hetekben több mint 12 000 gazdálkodótól kért növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást a 2018-as tömeges méhpusztulások felderítése érdekében. Az ügyfélkapuval nem rendelkező termelőktől érkezett visszajelzések alapján a hivatal az adatszolgáltatási határidőt 2019. június 10-ig meghosszabbította.
Több mint két éve került fókuszba a kettős minőségű élelmiszerek ügye, melyben az Agrárminisztérium határozottan kiállt a vásárlók mellet. Több vizsgálat is bizonyította a jelenség létezését, amelyet végül elismert az Európai Bizottság, és annak elnöke Jean-Claude Juncker is. Sikeres volt a V4-országok és más közép-európai tagállamok összefogása, mert közösen elértük, hogy módosította az Európai Bizottság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet, mely lehetővé teszi a termékek kettős mércéjével szembeni fellépést.
Magyarország népességarányosan a termőföldben gazdagabb országok közé tartozik, ugyanakkor a földvagyon minősége az ország tájegységei között és azon belül is nagyon változatosan oszlik meg. Ennek oka elsősorban a természeti viszonyok változatosságában keresendő. A klimatikus és domborzati adottságok mellett elsősorban a talajok változatossága okozza a termőhelyek minőségének különbségeit. A talajok maguk is hordozzák a klíma és a domborzat hatását, de nem csak ezekét, hanem a talajképző kőzet, a hidrológiai viszonyok (pl.
Az elmúlt hét csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2019. április 16-tól (kedd) az ország teljes területén visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.
Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter Goran Trivan, szerb környezetvédelmi miniszterrel, valamint Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszterrel az ötödik Magyar – Szerb Kormányzati Csúcstalálkozón, Szabadkán. A Branislav Nedimović, szerb mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszterrel folytatott tárgyalás legfontosabb témái között az állat és növényegészségügyi hatósági együttműködés, az agrár-élelmiszergazdaságra, az agrárdigitalizációra és a precíziós gazdálkodásra, valamint a GMO-men
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. április 15-i luxemburgi ülésén az uniós agrárminiszterek a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) új környezet- és klímavédelmi rendszeréről folytattak vitát. A magyar delegációt vezető Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy nem növelhetők a gazdák számára előírt környezet- és klímavédelmi vállalások úgy, hogy közben az Európai Bizottság javaslata szerint jelentősen csökkennének a támogatások.
Nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében. A vizsgálat a korábbi években méhmérgezéssel érintett körzetekben alkalmazott növényvédelmi technológia hatósági ellenőrzésére irányul. A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt 2019-ben emelt mintaszámmal folytatódik a program.
15/2019. (IV. 10.) számú Kincstár Közlemény
Megjelent az Országos Vízügyi Főigazgatóság által elkészített Operatív Aszály és Vízhiány c. értékelésről szóló Integrált Vízháztartási Tájékoztató (VHTE) és annak áprilisi kivonata.
Április 9-én kezdődött az egységes kérelmek 2019. évi benyújtási időszaka. A kérelmek kétharmadát – mintegy 120 ezer kérelmet – a falugazdászok közreműködésével adják be a gazdák. Ebben idén is ingyenes segítséget nyújtanak a falugazdászok.
Április 9-én kezdődött az egységes kérelmek 2019. évi benyújtási időszaka. A kérelmek kétharmadát – mintegy 120 ezer kérelmet – a falugazdászok közreműködésével adják be a gazdák. Ebben idén is ingyenes segítséget nyújtanak a falugazdászok.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága a tagi igények alapján újabb témakörökben indít „Tanuljunk együtt!” programokat. A húsipar szereplőinek szánt szakmai napok keretében a szárazáru-gyártással és a pácolt húskészítmények előállításával kapcsolatos ismereteiket bővíthetik a résztvevők.
Nagy István a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán elmondta: 2018 fordulópont volt a magyar nyúlágazatban, amikor kilábalt az évekig tartó válságból. Az Agrárminisztérium (AM) és a nyúl terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re hétmillió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők - mondta az agrárminiszter kedden Baján.
Az elmúlt időszak csapadékszegény időjárása miatt a 2019-es kárenyhítési évben a termelők eddig közel 550 aszálykárt jelentettek be, mintegy 24000 hektár területre, míg az elmúlt év hasonló időszakáig aszálykárra csupán 1 kárbejelentés érkezett 41 hektár területre. A növény károsodását, annak észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton be kell jelenteni.
