A klímaváltozás hatására Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, köztük a csapadék mennyiségének és eloszlásának kiszámíthatatlansága. Egyre jellemzőbbek a hosszú aszályperiódusok és a rövid, intenzív záporok, amelyek komoly kihívást jelentenek a gyepeken történő megfelelő gazdálkodás szempontjából.
A januárban megjelent cikkünkben 7 pontban fogalmaztuk meg a legfontosabb teendőket, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni a mezo- és mikroklímát, valamint a talajállapotot. A következő hét lapszámban ezeket a pontokat fejtjük ki bővebben.
Magyarországon az 1970-es években körülbelül 35 000 hektárnyi mezővédő erdősáv védte a szántóföldeket és az állandó gyepeket. Ez 2020-ra 14 300 hektárra csökkent. A mezővédő erdősávok, fasorok és -csoportok fenntartását és létesítését az Európai Unió 2023 és 2027 közötti időszakra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások keretrendszere is támogatja. Hazánkban is megjelentek az erre vonatkozó pályázatok az elmúlt években. De milyen pozitív hatása lehet a gyepekre az erdősávok, facsoportok létesítése, fenntartása?
A leginkább ismert előnye a szélerózió elleni védelem. A klímaváltozás egyik hatása, hogy gyakrabban alakulnak ki extrém időjárási jelenségek, amelyek sokszor erős széllel járnak. Ha az állandó gyepek növényzete nem zárt, akkor a borítatlanul maradt talajfelszínt könnyen károsítja a defláció. Különösen igaz ez laza, homokos talajon. A humuszban szegény talajokon gyakran nincs szántóföldi gazdálkodás, így azokon gyeptársulások alakultak ki. Ilyen gyepeken különösen ajánlott erdősávok létesítése, amelyet a gyep uralkodó szélirány szerinti oldalára érdemes telepíteni. A szélerózió elleni védelem azonban nemcsak az erdősáv védett oldalán tapasztalható, hanem már előtte is. Ezért nagyobb kiterjedésű legelőkön, kaszálókon érdemes több sávban is létesíteni. A szél romboló hatásától a zárt lombkoronát alkotó fafajok védenek elsősorban. Az oszlopos növekedésű fajok kevésbé töltik be a defláció elleni védelmet. Azonban hasznos, ha több fafajból áll a védősáv, hiszen ezzel növelhető a lombkorona zártsága. Cserjék telepítése szintén növeli a szél elleni védelmet, hiszen ezek segítségével még kisebb lesz az erdősáv (szél)áteresztő képessége. Száraz fekvésű gyepek esetében azonban fontos kihangsúlyozni, hogy a vízért folytatott harcban gyakran a fák jutnak kevesebb vízhez a cserjékkel szemben. Így ilyen ökológiai feltételek mellett meggondolandó, hogy mi az elsődleges cél. Ha a szélkárosító hatását szeretnénk enyhíteni, akkor azt elsősorban fák telepítésével lehet hatékonyan elérni. Ilyen esetben nem ajánlott a konkurensként fellépő cserjefajok telepítése.
A teljes cikket a MÁL áprilisi számában olvashatják
