Nébih informatikai rendszerének üzemeltetését idén új szereplő vette át úgy, hogy bizonyos alrendszerek működtetésének átadása-átvétele nem valósult meg. Júniusi számunkban már írtunk arról, hogy emiatt egy időre megbénult a hazai tejelőmarhák laktációs számítása, a tenyészértékbecslés, valamint a származásigazolások ügyintézése. A súlyos helyzetből a tenyésztőszervezeteknek gyorsan kellett kiutat találni. Ennek részleteiről Bognár Lászlót kérdeztük.
50 éve van jelen Magyarországon a holsteinfríz fajta, aminek a hazai jelenléte egy igazi sikertörténet – kezdte helyzetértékelését Bognár László, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének (HFTE) ügyvezető igazgatója. A szakember kiemelte, hogy egy bölcs döntés és az elmúlt 25 év következetes munkája hozta létre azt a nemzetközi szinten is elismert, kiválóan működő, a tenyésztési adatokat is magába foglaló központi nyilvántartási rendszert, aminek működtetése éves szinten nagyjából 200-300 millió Ft terhet ró a tenyésztőszervezetekre. A központi adatbázist működtető hatóság (Nébih) és a HFTE közötti sikeres együtt működés kezdetektől jó példaként szolgált a többi tenyésztőszervezet számára.
MEGGONDOLATLAN DÖNTÉS, SÚLYOS KÖVETKEZMÉNYEK
Váratlan fordulat volt, amikor a Nébih év elejétől két és fél napos (!) határidővel kivonult a tenyésztésszervezés informatikai rendszerének 25 éve sikeresen folyó üzemeltetéséből – tájékoztatott Bognár László, aki szerint ez elhamarkodott és átgondolatlan döntés volt. A szakember elmondta, hogy nagyon meglepődtek a hír hallatán, hiszen előzetes átmenet nélkül, váratlanul történt ez a lépés annak ellenére, hogy 2021 novemberében még a Nébih a stratégiai együtt működés folytatásáról biztosított a őket. Ez a fordulat nem lehetett érdeke a Nébihnek, ahol azzal érveltek a furcsa és gyors döntés mellett, hogy egységes, új szerkezetű informatikai rendszeren dolgoznak, amit csak egy erre szakosodott gigavállalkozás képes üzemeltetni. Bognár László elmondta, hogy eddigi tapasztalatuk a működtetést végző cég munkatársaival az, hogy a rendszerüzemeltetésben igen felkészültek, de a tenyésztésszervezéshez kapcsolódó szakmai kérdésekben tanácstalanok, és ennek komoly következményei voltak az elmúlt hónapokban.
A VÁLTOZTATÁST AZZAL INDOKOLTÁK, HOGY GYORSABB, FEJLETTEBB LESZ A RENDSZER, DE EZ SAJNOS NEM ÍGY LETT.
SE GYORSABB, SE FEJLETTEBB
Az Országos Szarvasmarha Adatbázis (OSZA) néven létrehozott, mai nevén Állatinformációs Rendszer (ALI) pókhálószerűen felépülő alrendszerekből áll, amelyek a szarvasmarhák tartásával és tenyésztésével kapcsolatos valamennyi információt (pl. születési, termékenyítési, embrióbeültetési, tartókra vonatkozó adatokat) magukba foglalnak. A rendszer alap adatbázisát az ENAR képezi, ami egyedi jelölést tesz lehetővé, így minden állat egy életen át egy számmal azonosítható. Ezért is indokolatlan mindezt megduplázva, egy különálló informatikai rendszerben adatbázist párhuzamosan működtetni – vélekedik Bognár László. Ezek az adatok egy lekérdezéssel rendelkezésre állnak, amikből képezhetők azok az információk, amik a nyomon követéshez, származás-ellenőrzéshez vagy a tenyészértékbecsléshez szükségesek. A mi szempontrendszerünk szerinti súlyozással számított magyar tenyészérték (HGI) az Interbull nemzetközi bikaadatbázisba bekerülve másik 27 országban változtatja meg egy adott bika globális rangsorban betöltött helyét. A teljesítményvizsgálatok rendszerét azok harmonizációjáért felelős szervezet, az ICAR írja elő, ami az Európai Unió Bizottság tudományos referencia
szervezete, pontosan meghatározva, hogy hogyan lehet teljesítményértékelést végezni – tájékoztat Bognár László.
NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN IS FELHASZNÁLHATÓ TENYÉSZÉRTÉKBECSLÉSRE UTOLJÁRA TAVALY DECEMBERBEN KERÜLT SOR.
TALÁN ŐSZTŐL TUDUNK ÚJRA TENYÉSZÉRTÉKET BECSÜLNI
December óta nem tudunk hagyományos tenyészértéket számolni, mivel az adatok megfelelő adatbázisba való feltöltése, a nyilvántartási rendszerek közötti átadása és a származtatott információk képzése nem működik – tájékoztat Bognár László. A Nébih..a teljes cikk a MÁL szeptemberi számában olvasható.
