Az országos gyepfelmérés során a jelentkezett gazdálkodók gyepterületein a különböző hozammérések mellett részletes botanikai vizsgálatot is végeztünk. Ezek a vizsgálatok nemcsak azért hasznosak, mert segítenek átfogó képet kapnunk a hazai gyepek mezőgazdasági állapotáról, hanem kiváló alapot adnak a felmért gyepterületek szakmai kiértékeléséhez és a szaktanácsadáshoz is. Az előző számban már ismertettem, hogy milyen kezdeti vizsgálatokat érdemes elvégezni.
Az összes borítás és a növénycsoportok elemzése után a harmadik lépésben már nem a csoportok viszonyát vizsgáljuk, hanem növényi szinten végzünk értékeléseket:
- A mezőgazdasági szempontból hasznos pázsitfüvek közül az uralkodó faj vizsgálata. Ez elsősorban azt mutatja meg, hogy milyen hasznosításra alkalmas a gyep. Az aljfüvek elsősorban legeltetésre alkalmasak, a szálfüvek pedig kaszálásra.
Az időben váltás azt jelenti, hogy az egyik pázsitfű korábban sarjad, így gyorsabb a növekedése a hűvösebb, csapadékosabb időszakban.
Az átalakuló növénytársulás azt jelenti, hogy a korábbi évek egyensúlya megbomlott, a környezeti feltételek változását nem tudja tolerálni az addigi vezérnövény, így a helyét egy új faj veszi át. - A pillangósvirágúak közül két faj, a vörös here és a fehér here jelentős takarmányozási szempontból. Mivel ezek csak kis borítási százalékkal vannak jelen, így a már korábban javasolt foszfortrágyázás mellett a felülvetés is szükséges. Ezek a növények növelik a takarmány fehérjetartalmát és a talaj nitrogéntartalmát.
- A szúrós és mérgező növények csoportjába takarmányozási szempontból a gyomok kerülnek. Ezeket a növényeket vagy nem eszik meg az állatok, vagy ha megeszik, akkor megbetegedést, esetleg elhullást okoznak.
- A sarjadó cserjék csoportjából a gyepűrózsa és az egybibés galagonya található meg a vizsgált legelőn. Jelenleg nem nagy a borításuk, azonban a szúrós ágaik miatt az állatok a környéküket is elkerülik. Rendszeresen kell szárzúzást, esetleg késő őszi kaszálást végezni azokon a részeken, ahol a terjedésük észlelhető.
A teljes cikk a márciusi Magyar Állattenyésztők Lapjában olvasható
