Állattenyésztők, állattartók figyelem! Februárban ismét lehet jelentkezni a krízisbiztosítási rendszerhez

A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert az EU-ban először Magyarországon vezették be. Ez az új és innovatív rendszer biztonsági hálót jelent a gazdáknak, hiszen a természeti károk kompenzálása mellett a termelő önhibáján kívüli bármely okból –állatbetegség, piaci körülmények, termelési költség növekedés - bekövetkezett 30%-ot meghaladó jövedelemcsökkenés jogosulttá teszi kompenzációra. A rendszerhez 2022. február 1-28. között lehet ismételten csatlakozni.

A rendszer az öngondoskodásra épít. A működtetésével kapcsolatos feladatokat az Államkincstár (MÁK) látja el.

A rendszerhez önkéntes alapon a csatlakozási kérelem benyújtásával lehet csatlakozni. A kérelmet a MÁK-hoz minden év február 1-től február 28-ig lehet benyújtani. Csatlakozással három éves tagság keletkezik, ezen időszak alatt a tagság nem szüntethető meg. A rendszerben való részvétel során a kapcsolattartás kizárólag elektronikus úton történik.

Az a termelő csatlakozhat, aki:

• az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben ügyfélként szerepel,
• a csatlakozás évében rendelkezik legalább három lezárt működési évvel,
• a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől,
• készletnyilvántartást vezet,
• eleget tesz gazdálkodásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségének (pl.: korcsoportonkénti állatállomány, hasznosított földterület mérete, növénykultúra, árbevétel, költség, hozam)
• a csatlakozás évét megelőző 3 évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában nem élt nemleges nyilatkozattételi jogával.

A rendszerben az itt közölt listán szereplő mezőgazdasági termékekkel lehetséges részt venni.

Valamennyi mezőgazdasági termékkel részt kell venni a krízisbiztosítási rendszerben, tehát nem biztosíthatja csak az állati termékek termeléséből elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenység mellett növénytermesztéssel is foglalkozik.

Krízisbiztosítási hozzájárulás:

A rendszerhez csatlakozott termelő minden évben krízisbiztosítási hozzájárulást fizet. A fizetendő krízisbiztosítási hozzájárulás összege az egységdíjak és a naturális adatok szorzata.  Egységdíjakat a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet határozza meg.

Naturális adatok:

• növénytermesztés esetén:

• a tárgyévi egységes kérelmében bejelentett terület (hektár) és az azon feltüntetett növénykultúra,
• a tárgyévi egységes kérelemben be nem jelentett, termesztő-berendezésben (pl.: üvegház, gombaház), folytatott mezőgazdasági tevékenységgel érintett terület (hektár) és azon feltüntetett növénykultúra,

• állattenyésztés esetén:

• a tárgyévet megelőző évben tartott éves átlagos állatállomány

A rendszerhez csatlakozott termelő – a MÁK által szeptember 15-ig megküldött határozat alapján – október 15-ig utalja át a krízisbiztosítási hozzájárulás összegét a krízisbiztosítási szerv 10032000-00287560-00000172 számú számlájára.

Adatszolgáltatási kötelezettség:

A csatlakozott ügyfél a krízisbiztosítási szerv által rendszeresített elektronikus űrlapkitöltő felületen az alábbi adatokat évről-évre, folyamatosan rögzíti.

1. Mezőgazdasági jövedelem (tárgyévi jövedelem, referenciajövedelem) megállapításához szükséges adatok köre:
   
   • tárgyévet megelőző 3 év és a tárgyév jövedelemadatai,
   • tárgyévet megelőző 3 évre és a tárgyévre vonatkozó készletnyilvántartás.

2. Üzemméretre (STÉ) jutó jövedelemmutatók és a krízisbiztosítási hozzájárulás meghatározásához szükséges adatok köre:
   
   • tárgyévet megelőző 3 évben és a tárgyévben hasznosított területadatok.
     • egységes kérelemben bejelentett adatok (EK adatok)
     • az egységes kérelembe be nem jelentett területadatok igazolására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiállított igazolás beszerzése és benyújtása szükséges

• • tárgyévet megelőző 3 évben és a tárgyévben tartott éves átlagos állatállomány.
    • Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (ENAR)
    • Baromfi Információs Rendszerben (BIR)
    • ezekben nem szereplő állatfajok állományi létszámának igazolására a hatósági állatorvos által kiállított igazolás beszerzése és benyújtása szükséges

Mezőgazdasági jövedelem meghatározása

A mezőgazdasági jövedelem a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó bevételek összegéből a mezőgazdasági tevékenység során felmerülő költségek összegének levonásával kerül meghatározásra.

Bevétel:

• a saját előállítású, elsődleges mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó árbevétel,
• a mezőgazdasági termelőtevékenységre tekintettel kapott egyéb bevételeket – pl. a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben kapott támogatások összege

Költség:

• a mezőgazdasági termelőtevékenység során felmerült anyagjellegű ráfordítások,
• a személyi jellegű ráfordítások,
• az értékcsökkenési leírás.

Mezőgazdasági jövedelem kimutatása:

„A” módszer:

• a jövedelem-kimutatás a kettős könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott egyéni adatok alapján történik

• ezt a módszert minden termelő választhatja, de a kettős könyvvezetésre kötelezettek számára kötelező.

„B” módszer:

• a jövedelem-kimutatás az egyszeres könyvvitel szabályai szerint teljes körűen nyilvántartott, készletértékkel korrigált egyéni bevételi és költségadatok alapján történik
• ezt a módszert csak az az egyszeres könyvelést vezető választhatja, aki teljes körű költségnyilvántartással is rendelkezik.

„C” módszer:

• a jövedelem-kimutatás az egyszeres könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott, készletértékkel korrigált egyéni bevételi adatok és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által megajánlott költségadatok alapján történik

• ezt a módszert minden egyszeres könyvelést vezető választhatja.

A jövedelem-kimutatási módszer módosítására irányuló szándékot előzetesen be kell jelenteni a krízisbiztosítási szerv részére.

A termelő által szolgáltatott, illetve a hatósági adatbázisokban szereplő adatok alapján a krízisbiztosítási szerv tárgyév november 30-ig határozza meg az ügyfél referenciajövedelmét, amelyről az ügyfelet határozatban értesíti.

Kompenzációra vonatkozó jogosultsági feltételek:

Krízisbiztosítási kompenzációra a mezőgazdasági termelő akkor jogosult, ha

• a tárgyévi mezőgazdasági jövedelme 30%-ot meghaladó mértékben esett vissza az előző három év átlagos mezőgazdasági jövedelméhez (referenciajövedelem) képest,
• a krízisbiztosítási hozzájárulását határidőben és maradéktalanul megfizette,
• krízisbiztosítási kompenzációs kérelmet nyújtott be,
• a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem negatív,
• mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyílván.

Nem kompenzálható:

• üzemméret változásból,
• gondatlanságból,
• mesterséges körülményteremtésből adódó jövedelemcsökkenés.

Krízisbiztosítási kompenzáció összege:

A kompenzáció összegének kevesebbnek kell lennie a mezőgazdasági jövedelem-csökkenés 70%-ánál, így a kompenzáció összege a jövedelemcsökkenés 69,9%-a. A kifizethető krízisbiztosítási kompenzáció forrását 30%-ban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70%-ban pedig vidékfejlesztési támogatás biztosítja. A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél tárgyévet követő év október 31-ig határozatban kap értesítést a krízisbiztosítási szervtől.

Fontos határidők:

2022. február csatlakozási kérelem benyújtása és adatszolgáltatás

2022. május, július adatszolgáltatás

2022. szeptember 15. MÁK határozat a hozzájárulás összegéről

2022. október 15. krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetése

2022. november 30. MÁK határozat a referenciajövedelemről

2023. május kompenzációs kérelem benyújtása

2023. szeptember 30. MÁK kifizetési tervet készít

2023. október 10. kifizetési terv jóváhagyása

2023. október 31. kompenzáció kifizetése

1.	Mezőgazdasági tevékenység	Mezőgazdasági termék	Egységdíj	Mértékegység
2.	Szántóföldi növénytermesztés
2.1.		Szántóföldi növény (kivéve: fehérjetakarmány)	3 500	forint/hektár
2.2.		Szemes fehérjetakarmány	2 000	forint/hektár
2.3.		Szálas fehérjetakarmány	1 000	forint/hektár
3.	Ültetvényes gazdálkodás		9 000	forint/hektár
4.	Kertészet
4.1.		Fóliás és üvegházi növény	40 000	forint/hektár
4.2.		Fűtött fóliás és üvegházi növény	200 000	forint/hektár
4.3.		Gomba	9 000	forint/100 m2
4.4.		Egyéb kertészeti növény (ideértve: burgonya)	9 000	forint/hektár
5.	Gyepgazdálkodás		500	forint/hektár
6.	Szarvasmarhatartás
6.1.		Üsző (2 éves korig)	800	forint/átlagállat
6.2.		Hízóüsző (2 év felett)	800	forint/átlagállat
6.3.		Tejelő tehén	2 000	forint/átlagállat
6.4.		Húshasznú (és egyéb nem fejt) tehén	300	forint/átlagállat
6.5.		Hízóbika	800	forint/átlagállat
6.6.		Tenyészbika	800	forint/átlagállat
7.	Sertéstartás
7.1.		Hízósertés	300	forint/átlagállat
7.2.		Tenyészkoca-süldő	300	forint/átlagállat
7.3.		Anyakoca	500	forint/átlagállat
7.4.		Tenyészkan-süldő	300	forint/átlagállat
7.5.		Tenyészkan	300	forint/átlagállat
8.	Juhtartás
8.1.		Bárány (6 hónapos korig)*	100	forint/átlagállat
8.2.		Növendék juh*	100	forint/átlagállat
8.3.		Anyajuh	100	forint/átlagállat
8.4.		Tenyészkos*	100	forint/átlagállat
8.5.		Egyéb juh*	100	forint/átlagállat
9.	Kecsketartás
9.1.		Anyakecske	100	forint/átlagállat
9.2.		Egyéb kecske*	100	forint/átlagállat
10.	Baromfitartás
10.1.		Növendék jérce (csirke)	15	forint/átlagállat
10.2.		Hízócsirke	5	forint/átlagállat
10.3.		Tenyészcsirke (nem étkezési tojástermelésre tartott és hímivarú egyed)	15	forint/átlagállat
10.4.		Tojótyúk	15	forint/átlagállat
10.5.		Növendék jérce (kacsa)	15	forint/átlagállat
10.6.		Hízókacsa	15	forint/átlagállat
10.7.		Tenyészkacsa	15	forint/átlagállat
10.8.		Növendék jérce (pulyka)	15	forint/átlagállat
10.9.		Hízópulyka	15	forint/átlagállat
10.10.		Tenyészpulyka	15	forint/átlagállat
10.11.		Növendékjérce (liba)	15	forint/átlagállat
10.12.		Hízóliba	15	forint/átlagállat
10.13.		Tenyészliba	15	forint/átlagállat
11.	Nyúltartás
11.1.		Anyanyúl	200	forint/átlagállat
11.2.		Egyéb nyúl*	200	forint/átlagállat
12.	Méhészet		100	forint/méhcsalád