Az idei év kiszámíthatatlan időjárása próbára tette a méhészeket, akiknek a száma évről évre csökken a romló fajlagos jövedelmezőség miatt. Aki nem készítette fel a családokat a télre és a szélsőséges időjárásra, az veszteséges évet zárhat.
A kiszámíthatatlan időjárás volt a legnagyobb gond – kezdte az idei év értékelését Horváth János. Igazi tél nem volt, a május áprilisban volt, az április elmaradt, június helyett július jött egyből – sorolja az időjárás anomáliáit a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Továbbra is sújt bennünket az egyre romló természeti környezet és a globális kereskedelem etikátlan gyakorlata.
EGYRE TÖBB CSALÁDOT KELL TARTANI, TÖBB MUNKÁT KELL VÉGEZNI ANNAK, AKI A MEGSZOKOTT SZÍNVONALÁT TARTANI AKARJA.
Aki nem tett meg minden tőle telhetőt a méheiért ősszel és tavasszal, az jelentős veszteségeket szenvedett, kevesebb családdal vagy gyenge, termelésre nem alkalmas állománnyal telelt ki – mutatott rá Horváth János. A tenyésztési munkára ez mind rányomta a bélyegét. A szezon csúcsát jelentő májusban a méhanyák párzása nagyon rossz volt, sok elveszett a nászrepülés során, vagy hiányosan párzott be. Az aszály miatt a dajkacsaládok virágporellátása sem volt ideális. A betelelési állapotról a kollégák viszont pozitívan nyilatkoztak, a tavalyinál népesebb családokkal mentek telelőbe. Sajnos, a megszokott pénzügyi eredményt nehezen lehet hozni, romlanak a fajlagos mutatók.
LÁTHATÓ JELEI VANNAK A SZAKMA LEÉPÜLÉSÉNEK
Az elmúlt években többen felszámolták a méhészetüket, és ez a tendencia idén is folytatódott – hívta fel a figyelmet Horváth János. Szerinte ez a folyamat tartós lesz, melynek mértékét megmondani nem lehet. Talán megmaradnak a főállású, élethivatásként méhészkedők és a hobbi szintűek, viszont a közepes méretű méheszetek várhatóan megszűnnek, amik hobbinak már sok munkát jelentenek az állománynagyság miatt, de a romló körülmények miatt már nem hozzák az elvárt gazdasági eredményt...az interjú folytatása a MÁL decemberi számában.
