A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása alapján az Európai Bizottság június 12-én hivatalosan is előterjesztette a műtrágyaválság kezelését célzó támogatási csomagját, amelynek keretében 540 millió euró uniós forrás mozgósítását javasolja a növekvő inputköltségekkel küzdő gazdálkodók megsegítésére.
Az intézkedés hátterében a közel-keleti geopolitikai feszültségek, az ellátási láncok zavarai, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, valamint a műtrágyákra is kiterjedő Karbonintenzitást Ellensúlyozó Határkiigazítási Mechanizmus (CBAM) költségnövelő hatásai állnak. Christophe Hansen mezőgazdasági biztos szerint a nitrogénműtrágyák ára jelenleg mintegy 70 százalékkal haladja meg a 2024-es átlagot, és a helyzet a 2025 során tovább romlott.
A Bizottság által javasolt 540 millió eurós támogatási keret a KAP mezőgazdasági válságtartalékának fennmaradó forrásait, valamint a közelmúltban bejelentett további 300 millió eurós költségvetési megerősítést foglalja magában. A tagállamok az uniós hozzájárulást saját forrásból további 200 százalékkal egészíthetik ki, így az európai mezőgazdaság számára rendelkezésre álló teljes támogatási összeg akár az 1,5 milliárd eurót is elérheti.
A pénzügyi támogatás mellett a Bizottság célzott KAP-módosításokat is javasol a gazdálkodók likviditási helyzetének javítása érdekében. Ennek részeként új válságkezelési likviditási eszköz jönne létre a vidékfejlesztési programok keretében, amely lehetővé tenné a fel nem használt vidékfejlesztési források gyors átcsoportosítását a leginkább érintett termelők támogatására. A Bizottság emellett lehetővé tenné a közvetlen támogatások magasabb előlegfizetését, valamint a kifizetések előrehozását, hogy a gazdálkodók még a következő vetési szezon előtt hozzáférhessenek a szükséges forrásokhoz.
A műtrágyaválság kezelését célzó intézkedések a májusban bemutatott Műtrágya Cselekvési Tervre épülnek, amely hosszabb távon az Európai Unió műtrágya-importfüggőségének csökkentését, a hazai gyártókapacitások megerősítését, valamint a körforgásos és biológiai alapú tápanyagforrások szélesebb körű alkalmazását kívánja ösztönözni. A Bizottság kiemelt célja a digestátumok és más alternatív tápanyagforrások használatának megkönnyítése, továbbá a biogáz- és biometán-termelés szerepének növelése a tápanyag-önellátás erősítése érdekében.
Christophe Hansen szerint a jelenlegi válság már nem pusztán átmeneti piaci zavar, hanem egyre inkább az Európai Unió stratégiai autonómiáját érintő kérdés. A biztos többször figyelmeztetett arra, hogy a magas inputköltségek miatt egyes gazdálkodók már a műtrágya-felhasználás csökkentését, vetésszerkezetük átalakítását vagy akár termőterületeik egy részének kivonását fontolgatják, ami hosszabb távon az élelmiszer-termelésre és az élelmiszerbiztonságra is hatással lehet.
Az agrárszektor ugyanakkor továbbra is kritikusan szemléli a Bizottság intézkedéseit. A Copa-Cogeca üdvözölte a válságtartalék 540 millió euróra történő emelését, és elismerte Christophe Hansen gyors reagálását, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a támogatási összeg az európai gazdálkodók milliói között szétosztva csak korlátozott segítséget jelenthet. Az érdekképviselet szerint a műtrágyákra alkalmazott CBAM 2026-ban önmagában mintegy 820 millió euró többletköltséget okozhat a mezőgazdaságnak, ezért továbbra is sürgeti a mechanizmus felfüggesztését vagy felülvizsgálatát. Emellett ismételten kérte a műtrágyákra vonatkozó vámok ideiglenes eltörlését (Oroszország és Fehéroroszország kivételével), a Nitrát Irányelv bizonyos korlátozásaitól való átmeneti eltérés lehetőségének biztosítását, valamint a piac átláthatóságának erősítését.
A Bizottság most előterjesztett csomagja az eddigi legjelentősebb uniós válasz a műtrágyaárak emelkedésére, és egyértelműen jelzi, hogy a kérdés ismét az uniós agrárpolitika egyik központi témájává vált. Ugyanakkor a támogatások tényleges hatékonysága nagymértékben függ majd a tagállami társfinanszírozás mértékétől, valamint attól, hogy az Európai Parlament és a Tanács milyen gyorsan fogadja el a kapcsolódó jogszabály-módosításokat.
Forrás: NAK
