Szeptember 22-én megnyitotta kapuit a 10. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN). Az idén 4 napos rendezvény a régió legjelentősebb tenyészállat-bemutatója és mezőgazdasági kiállítása konferenciákkal, tenyészállat bemutatókkal, szórakoztató (főként lovas) közönségprogramokkal.
A KÁN meghatározó eseménye az agrártársadalomnak – fogalmazott Szávai Ferenc. A Kaposvári Egyetem rektora köszöntőjében hangsúlyozta az együttműködés szerepét és jelentőségét a globalizálódó világban. A jövő generációjáról szólva kiemelte, külön öröm számukra, hogy sok iskolás gyermek látogat ki a rendezvényre.
Somogyországnak komoly szerepe volt, van és reményeim szerint lesz is a magyar állattenyésztésben – mondta Farkas Sándor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke. A szarvasmarha vonatkozásában figyelemre méltó és reményt keltő, hogy 2010 és 2015 között Somogy és Tolna megyében növelték leginkább a gazdák a szarvasmarhák számát. Somogyban 2015-ben kétszer annyi szarvasmarhát tartottak, mint öt évvel korábban. A sertéstenyésztés és hizlalás is nagyon komoly múlttal rendelkezik és ma is sikeres telepek sora működik a régióban. A tenyésztésszervezésben meghatározó szerepe van ennek a térségnek, hiszen szarvasmarha, ló és sertéstenyésztő egyesületek központja található Kaposváron és a régióban. Büszke lehet a város a felsőfokú gazdászképzésre is, amely immár 55 éves múltra tekint vissza.
Farkas Sándor hozzátette, fontos időszak előtt állunk, hiszen a következő években fog eldőlni, hogy mennyire sikerült megőrizni szuverenitásunkat a tenyészállat és szaporítóanyag-előállítás területén a rohamosan globalizálódó világban. Akinek a kezében van az állati termék előállításához szükséges genetika és szaktudás, annak stratégiai szerepe lesz az élelmiszertermelésben – foglalta össze a tenyésztés jelentőségét a MÁSz elnöke.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: az agrárium bruttó hozzáadott értékének volumene 2016 II. negyedévében 13,4 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően 0,4 százalékponttal járult hozzá a 2,6 százalékos GDP növekedéshez – tájékoztatta a közönséget a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. Czerván György szerint ennek hátterében elsősorban a kedvező eredményekkel zárult nyári aratás, az ígéretes őszi betakarítás, valamint az állattenyésztés bővülő teljesítménye áll.
Czerván György hangsúlyozta: a 2017. évi költségvetés egyik nyertese az agrárium. Idén a mezőgazdaság számára a vidékfejlesztési és halászati programok támogatásával együtt 657, jövőre pedig már 763 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben. A nemzeti támogatások keretösszege idén több mint 88 milliárd forint volt, míg a 2017-ben ez 91 milliárd forintra emelkedik.
Az államtitkár hangsúlyozta, a tenyésztési feladatok támogatása katalizátor szerepet tölt be az állattenyésztésben, a haszonállatfajták fenntartásában, genetikai minőségük javításában. A 2015-ben 815,7 millió forint volt, idén 960 millió forint, jövőre 1,3 milliárd forint lesz a tenyésztés-szervezési támogatások kerete.
Elkészült és a Kormány társadalmi vitára bocsátotta a nemzeti élelmiszergazdasági programot, amely 2050-ig szab irányt a magyar mezőgazdaságnak, élelmiszeriparnak.
A KSH legfrissebb adatai szerint a szarvasmarha-állomány 2010 óta tartó növekedése folytatódott, 14 ezerrel emelkedett a szarvasmarhák száma egy év alatt, amely így elérte a 832 ezret. A sertésállomány csökkent, a juh- és baromfiállomány bővült. 2016. II. negyedévében, a tej felvásárlása 0,8; a sertésvágások élősúlyban 4,4; a baromfivágások 9,9; a szarvasmarhavágások 10,8 százalékkel bővültek.
