Lassuló termelés, gyenge jövedelmezőség a sertéságazatban

Az európai sertéspiac 2026-ban fordulóponthoz érkezett: a termelés bővül ugyan, de a korábbi években tapasztaltnál lassabb ütemben, miközben a külpiaci kereslet és az ágazat jövedelmezősége tagországonként eltérően alakul. Bár az alacsonyabb malacárak több tagországban hozzájárultak a hizlalás költségeinek mérséklődéséhez idén, a vágósertésárak csökkenése miatt a költségelőny csak részben vagy egyáltalán nem realizálódott a jövedelmezőségben. A nemzetközi piaci folyamatok ezért továbbra is meghatározóak az uniós, ezen belül a magyarországi sertéságazat szempontjából.

A világ vezető sertéshústermelő és -fogyasztó országainak piacait eltérő folyamatok jellemzik. Az Egyesült Államokban az élénk bel- és külpiaci kereslet támogatta a sertéshús árának emelkedését a nyári időszakban, ami többek között annak tudható be, hogy az USA fogyasztói a drága marhahús helyett az olcsóbb sertéshús felé fordultak. A chicagói árutőzsde határidős árjegyzése alapján az év utolsó hónapjaiban már mérséklődés várható (1. ábra).

Kínában a sertéshús iránti kereslet ugyan élénkült a nyár végére, ez egyelőre nem eredményezett számottevő növekedést a vágósertés árában. A piaci várakozások mégis kedvezőek, legalábbis az élő sertés jegyzésének emelkedése a Daliani Árutőzsdén ezt sejteti. Brazíliában a jelentős sertéshúskészletek és a hullámzó belföldi fogyasztás miatt a vágósertés ára csökkent 2026 júliusában. Ugyanakkor az ország exportpozíciója erősödött, és a külpiaci lehetőségek tovább bővülhetnek, miután Kína újabb brazíliai szövetségi államokból származó sertéshús importjáról döntött. Ez a világpiaci verseny élénkülését is jelenti, ami közvetve az európai exportőrök pozícióját is befolyásolhatja.

Németországban a túltermelés miatti romló jövedelmezőség következtében tovább csökkent a sertéstelepek száma a 2026 májusában készített összeírás alapján, ami hosszabb távon a vágósertés kínálatának szűkülését eredményezheti. A németországi referenciaár 1,6 euró/kilogramm hasított súlyra emelkedett 2026. augusztus elején, majd stagnált 2026 33. és 36. hete között (a cikk leadásának hetéig elérhető adatok alapján – a szerk.), miközben a sertéshús korábbi túlkínálata enyhült. Spanyolországban ezzel szemben élénk kereslet mutatkozott a vágóhidak részéről a vágósertések iránt, a termelők mégis veszteségesen termeltek az év első felében. A két példa jól szemlélteti, hogy sem a kínálat csökkenése, sem az erős kereslet nem jelent automatikusan kedvező üzemi eredményt, ha a költségek és az értékesítési árak kedvezőtlenül alakulnak.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az unió sertéshústermelése 22,1 millió tonna körül alakulhat 2026-ban, ami mind össze 0,3 százalékos növekedés lenne az előző évihez viszonyítva. Ez jelentős lassulás a 2024-ben és 2025-ben tapasztalt ütemhez képest. A visszafogott termelést magyarázhatja, hogy a piaci szereplők a kedvezőtlen jövedelmezőségi környezet miatt óvatosabbá váltak, és a kínálat növelése helyett inkább a kockázatok mérséklésére törekszenek. Az előrejelzések szerint az unió sertéshúsexportja és -importja egyaránt csökkenhet, miközben a fogyasztás lényegében stagnálhat.

Az Eurostat adatai szerint az idei év első öt hónapjában az unió sertéshústermelése 9,3 millió tonna volt, kismértékben nőtt az előző év azonos időszakához képest, azonban a tagországok között jelentős különbségek alakultak ki. Németországban, Franciaországban és Hollandiában csökkent a kibocsátás, míg Spanyolországban, Lengyelországban és Dániában bővülés volt tapasztalható. Magyarországon a termelés enyhén mérséklődött (2. ábra). A különbségek azt mutatják, hogy az ágazat helyzetét nemcsak az uniós piaci környezet, hanem a termelési költségszint, a termelés szerkezete, a szakpolitikai döntések és az ágazat piaci alkalmazkodóképessége is befolyásolja, amelyek tagországonként eltérőek.

Az uniós külkereskedelemben a friss, hűtött és fagyasztott sertéshús (KN0203) kivitele nőtt (+2,8%) az idei év első felében az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a dél-koreai kereslet jelentős bővülésének köszönhetően. Ugyanakkor több hagyományosan fontos célpiac, köztük Kína, Japán és az Egyesült Királyság irányába visszaesett az export. Ezzel párhuzamosan az import emelkedett (+18,7%), ami fokozza a versenyt az uniós piacon.

 

A teljes cikk a Magyar Állattenyésztők Lapjának szeptemberi számában olvahsató

Tagok

barion

A honlapot készítette: MACROWEB