Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában azt vizsgálja, hogy a 2027 utáni Közös Agrárpolitika, valamint az új uniós Állattenyésztési Stratégia miként járulhatnak hozzá az európai állattenyésztés versenyképességének, fenntarthatóságának és ellenálló képességének erősítéséhez. Az anyag kiemeli a beruházások, az innováció, a kockázatkezelési rendszerek, az állategészségügy és az állatjólét szerepét az ágazat hosszú távú jövőjének alakításában.
Hogyan támogathatja a jövőbeli Közös Agrárpolitika, az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának (AGRIFISH) legutóbbi egyeztetései és az uniós Állattenyésztési Stratégia az európai állattenyésztési ágazat beruházásait, versenyképességét és ellenálló képességét?
Az európai állattenyésztés jövője attól függ, hogy az ágazat képes lesz-e megőrizni versenyképességét, miközben egyre összetettebb kihívásokkal kell szembenéznie, többek között a növekvő termelési költségekkel, az állatbetegségekkel, az éghajlatváltozással, a környezeti nyomással és a piaci bizonytalanságokkal. A Közös Agrárpolitika (KAP) alakulása, az AGRIFISH legutóbbi egyeztetései, valamint az új uniós Állattenyésztési Stratégia felvázolják az elkövetkező évek néhány kiemelten fontos prioritásait. A beruházások, az innováció, a kockázatkezelés és a fenntarthatóság egyaránt fontos szerepet fognak játszani a gazdaságok életképességének biztosításában és az európai élelmiszer-termelés folytonosságának fenntartásában.
2027 utáni KAP: a gazdák támogatása és az ellenálló képesség erősítése
Az Európai Unió Tanácsa 2026. október 26-án jóváhagyta részleges tárgyalási álláspontját a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó szabályozással kapcsolatban, amely szabályozás a 2028-2034-es időszakot fogja lefedni. Az álláspont célja egy egyszerűbb és ésszerűbb keretrendszer létrehozása, amely célzottabb támogatást és nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, hogy hatékonyabban tudják kezelni és jobban meg tudjanak felelni a gazdálkodóik sajátos igényeinek. A legfontosabb prioritások közé tartozik az aktív gazdák támogatása, a generációváltás elősegítése és a kockázat-, valamint a válságkezelő eszközök minél szélesebb körének biztosítása.
Ezek a fejlemények különösen fontosak az állattenyésztési ágazat számára. A gazdaságoknak meg kell birkózniuk a szélsőséges időjárási eseményekkel, a piaci ingadozásokkal és a különböző állatbetegségek kitöréseivel, miközben meg kell őrizniük gazdasági életképességüket. A jövőbeli Közös Agrárpolitika hozzájárulhat e célok eléréséhez azáltal, hogy támogatja a gazdaságok modernizálását, a digitális technológiák bevezetését, a betegségmegelőzést és a biológiai biztonságot, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló beruházásokat. Ugyanakkor a Tanács álláspontja egyelőre csak részleges: a pénzügyi kérdések és bizonyos horizontális témák továbbra is az Európai Unió következő, 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keretéről (Multiannual Financial Framework - MFF) folyó tárgyalások részét képezik. A végleges keretrendszerről még nem született megállapodás.
Az uniós Állattenyésztési Stratégia: versenyképesség és fenntarthatóság
Az új uniós Állattenyésztési Stratégiát az Európai Bizottság 2026. július 7-én mutatta be. A stratégia hosszú távú jövőképet vázol fel az ágazat megerősítésére. Az anyag öt kiemelt prioritást határoz meg:
- válsághelyzetekre való felkészültség,
- versenyképesség,
- fenntarthatóság,
- a különböző térségek és gazdálkodási rendszerek sajátosságainak elismerése,
- a termelési kiválóság.
Az állattenyésztési ágazat évente megközelítőleg 400 milliárd euró árbevételt termel és mintegy 7 millió munkahelyet biztosít az Európai Unióban. Ugyanakkor az ágazat számos kihívással néz szembe, többek között a csökkenő jövedelmezőséggel, a növekvő költségekkel, a piaci változásokkal és az állatbetegségek terjedésével.
A stratégia célja az állatbetegségek megelőzésének erősítése és a kezelések hatékonyságának fokozása, az állatjólét javítása, a kibocsátások csökkentése, valamint az erőforrások hatékonyabb felhasználásának előmozdítása. A környezetvédelemhez kapcsolódó intézkedések közé tartozik a tápanyag-gazdálkodás hatékonyabbá tétele, a kibocsátáscsökkentő gyakorlatok alkalmazása, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése, valamint a fenntarthatóbb takarmányozási rendszerek elterjesztése. Ebben az összefüggésben az európai fehérjeprogram célja, hogy az állati takarmányozásban felhasznált, az EU-ban termelt fehérjenövények és olajos magvak arányát a 2025-ös 25%-ról 2035-re 35%-ra növelje.
Állategészségügy és beruházások az erősebb, ellenállóbb gazdaságok érdekében
Az állategészségügy a versenyképesség, valamint a termelés folytonosságának fenntartása szempontjából kulcsfontosságú elem. A megelőzés, a monitoring, a biológiai biztonság és az időben történő beavatkozás hozzájárul a járványkitörések kockázatának csökkentéséhez, az állatjólét védelméhez, valamint az állategészségügyi válsághelyzetek gazdasági következményeinek mérsékléséhez. A gazdaságok infrastruktúrájába, a megfigyelő rendszerekbe, valamint a korszerűbb, hatékonyabb gazdálkodási gyakorlatokba történő beruházások elősegíthetik, hogy az állattartó gazdaságok felkészültebbé és ellenállóbbá váljanak. Ugyanakkor a víz- és takarmányforrások hatékonyabb kezelése, valamint az innovatív megoldások alkalmazása erősítheti a gazdaságok alkalmazkodóképességét a környezeti és éghajlati kihívásokkal szemben.
Az állattenyésztés támogatási rendszerének ezért egyszerre kell figyelembe venni a gazdasági életképességet, az állategészségügyet és az állatjólétet, valamint a környezetvédelmet. A 2026. október 26-i AGRIFISH Tanács ülésen a miniszterek megvitatták az agrár-élelmiszeripari kereskedelem alakulását és az Európai Unió kereskedelmi megállapodásai által kínált lehetőségeket is. 2026 első nyolc hónapjában az EU agrár-élelmiszeripari ágazata 34,7 milliárd eurós kereskedelmi többletet ért el, ami 4,1 milliárd eurós növekedést jelent a 2025-ös azonos időszakhoz képest. Az európai állattenyésztők versenyképessége attól is függ, hogy tevékenységüket méltányos és kiszámítható piaci feltételek között végezhetik-e, miközben fenntartják és előmozdítják az európai termelési, az élelmiszer-biztonsági és az állatjóléti normákat.
Előretekintés: versenyképes és fenntartható állattenyésztés
A jövőbeli Közös Agrárpolitika és az új uniós Állattenyésztési Stratégia fontos szerepet fog játszani a gazdaságok támogatásában az ágazat folyamatban lévő átalakulása során, valamint a hosszú távú versenyképességének megerősítésében. A szakpolitikai célkitűzések gyakorlati intézkedésekké és beruházási lehetőségekké alakítása elengedhetetlen lesz a gazdaságok modernizációjának, a technológiai innovációnak és a hatékonyabb termelési gyakorlatok bevezetésének ösztönzéséhez. A mezőgazdasági vállalkozások gazdasági életképességének biztosítása ezért csak úgy valósítható meg, ha az együtt jár az állategészségügy és az állatjólét védelmével, valamint a termelés környezeti hatásainak csökkentésével.
Ezek a prioritások az „Egy Egészség” (One Health) megközelítéshez is kapcsolódnak, amely elismeri az emberi egészség, az állategészségügy és a környezet közötti szoros kölcsönös függőséget. A november 3-i Egy Egészség Nap vonatkozásában érdemes kiemelni, hogy a betegségmegelőzés, a gazdaságokban érvényesülő szigorúbb biológiai biztonság és az ökoszisztémák védelme nem egymástól elkülönülő célok, hanem egy átfogóbb fenntarthatósági stratégia egymással összefüggő elemei. Az egészségesebb, hatékonyabb és ellenállóbb állattenyésztő gazdaságokba történő beruházás ezért nemcsak a mezőgazdasági vállalkozások életképességéhez járul hozzá, hanem az élelmezésbiztonsághoz és a vidéki közösségek életképességének megőrzéséhez is Európa szerte. Az európai állattenyésztés számára az lesz a kihívás, hogy tartós egyensúlyt teremtsen a versenyképesség, az állatjólét, a környezeti felelősségvállalás és a termelés ellenállóképessége között.
- Melyek a 2027 utáni KAP fő célkitűzései?
A jövőbeli KAP célja a támogatási rendszer egyszerűsítése, a források célzottabb felhasználása, a kockázat- és válságkezelés megerősítése, valamint az aktív gazdálkodók és a generációváltás támogatása. A végleges keretről még folynak a tárgyalások.
- Hogyan támogathatja a KAP az európai állattenyésztőket?
A Közös Agrárpolitika ösztönözheti a gazdaságok korszerűsítését célzó beruházásokat, a biológiai biztonság fejlesztését, a betegségmegelőzést, a digitális technológiák alkalmazását és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, hozzájárulva ezáltal az állattenyésztő vállalkozások versenyképességének és ellenálló képességének javításához.
- Mit is takar az EU Állattenyésztési Stratégiája?
Az Európai Bizottság által 2026 júliusában bemutatott stratégia célja az ágazat hosszú távú megerősítése. Öt prioritáson alapul: válságra való felkészültség, versenyképesség, fenntarthatóság, a területi sajátosságok figyelembevétele és a termelés kiválósága.
- Hogyan kapcsolódik az állattenyésztés az „Egy Egészség” megközelítéshez?
Az „Egy Egészség” megközelítés elismeri az emberi egészség, az állategészségügy és a környezet közötti összefüggéseket. Az állattenyésztésben a betegségmegelőzés, a biológiai biztonság, az állatjólét és a fenntartható gazdálkodás egyaránt hozzájárul ezeknek az egymással összefüggő területeknek a védelméhez.
Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa
