1952-ben született Budapesten. Az állatorvosi diploma megszerzését követően 1976-ban került Bábolnára, ahol 23 évet dolgozott, kezdetben állatorvosként, majd baromfi ágazat-vezetőként, később állattenyésztési igazgatóként. Az Arbor Acres Kft. alapítója és 1996-ig igazgatója, majd a Bábolna Zrt. vezérigazgató-helyettese. Ezt követően 2009-ig a Z-Agro Consulting Kft. tanácsadó cég igazgatója, 2016-ig az Agrofeed Kft. baromfi - és exportüzletág igazgatója, ezt követően az UBM Csoport exportüzletág- és befektetési igazgatójaként dolgozott 2025 végéig. 2026 áprilisától az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős Miniszter főtanácsadója, július 1-től Agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztos, emellett augusztus 14-től a kamarai biztosi feladatkört is ellátja.
A bábolnai évek milyen nyomot hagytak Önben?
Az ott szerzett tudás és tapasztalat nagyon hasznos segítségemre voltak a későbbi munkáimban is. Az egyetem után a lovak iránti szeretetem miatt állatorvosként dolgoztam Bábolna angol telivér ménesében, Kerteskőn. Ott figyelt fel rám Burgert Róbert vezérigazgató, és megbízott a bábolnai húzóágazat, a brojlertenyésztési üzletág vezetésével. Ez idő alatt szereztem meg a baromfi-egészségügyi szakállatorvos-diplomámat. Bábolna egy kihívásokkal teli munkahely volt, ahol nagy horderejű feladatokat adtak fiatal vezetőknek is.
Akkor most elemében van, hiszen az elmúlt hónapokban kifejezetten ilyen jellegű feladatokat vállalt. Mivel foglalkozik az agrárstratégiáért, kommunikációért és átvilágítási ügyekért felelős miniszteri biztos?
Mindenekelőtt fontos tudni, hogy a korábbi minisztér umban a szakmai munka alulreprezentált volt, ezért első lépésben visszaállítottuk a szakemberek létszámát és reputációját. A tárca szervezeti felépítése most már jobban tükrözi a stratégiai elképzelésünket. Három szakállam titkárság, az agrárgazdasági, az élelmiszergazdasági és a közös agrárpolitikai államtitkárság biztosítja az agrárium és élelmiszeripar területén – a reményeink szerint a gördülékenyebb működésünket. Fontos, hogy nem ágazatokban, hanem termékpályákban gondolkodunk, ezekre készítünk stratégiát, azaz összefüggéseiben próbáljuk a szabályozást, a szükséges támogatást megadni. Első lépésben az általános agrár- és élelmiszer-gazdasági stratégia fog elkészülni, ami már októberben nyilvános lesz, és ezt követően készülnek el az ágazati, részletes stratégiák, mint a tej-, húsmarha-, sertéshús-, baromfi - és kiskérődző termékpályák stratégiái.
Intézményi átalakításokra is szükség van, ezért elkészítjük a Nébihre, az AMC-re vagy a Kifizető Ügynökségre vonatkozó stratégiát is. Az AKI-ra mint háttérintézményre a jövőben fokozottan fogunk támaszkodni. A nemzeti vagyon egyes fontos elemei (földvagyon, Mezőhegyesi Ménesbirtok, ATEV, Concordia) is nálunk vannak, amelyek működtetését átvilágítjuk és hatékonyabbá tesszük. Új elvek mentén képzeljük el az élelmiszergazdaság irányítását. Célunk, hogy a hazai élelmiszer egészséges, biztonságos és megfizethető legyen a hazai fogyasztók számára. Az embereket helyezzük a középpontba, hiszen kilenc és félmillió honfitársunk élelmezéséért felelünk. Egészségesebb, az élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteket tekintve műveltebb magyar embereket szeretnénk látni négy év múlva, és ebben a marketingnek, a kommunikációnak is nagy szerepe lesz. A kommunikáció akkor jó, ha az emberekhez nemcsak eljut, de meg is értik az üzeneteket. Az átvilágítási ügyekben a miniszteri biztos nem a tárcához, hanem a Miniszterelnökséghez tartozik, vagyis nincs az átvilágított intézménnyel függőségi viszonyban.
A NAK átvilágítása hol tart?
Elkezdődött, és gőzerővel folyik. A politikai szálaktól úgy tűnik, sikerült gyorsan megszabadítani. Jelenleg az olcsóbb, hatékonyabb és gazdálkodóközpontú köztestületi működés feltételeinek kidolgozása folyik. Miután ezzel elkészülünk, egy választást követően felállhat egy új alapokon létrejött, átláthatóan működő agrárkamara.
A cikk a Magyar Állattenyésztők Lapjának szeptemberi számában jelent meg
