A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet elnöksége 2026. július 6-án tartotta ülését a Magyar Állattenyésztők Szövetsége székházában. A tanácskozás középpontjában az ágazat aktuális piaci helyzete, az RSZKF-támogatások végrehajtása, az ágazati adatgyűjtés erősítése, az EU-s promóciós program, valamint a Magyar Minőségi Bárány tanúsító védjegyének előkészítése állt.
A JKÁSZ elnökségi ülésének egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a juh- és kecskeágazat jelenlegi helyzete nem írható le egyetlen tényezővel. Bár a termelők elsőként természetesen a bárányárak mérséklődését érzékelik, a háttérben ennél összetettebb folyamatok zajlanak. A piaci nyomást egyszerre okozza a húsvéti időszak után visszaeső kereslet, a szezonon kívüli bárányok magasabb aránya, az erős forint, a romló legelőhelyzet, a szálastakarmány- és szalmaellátás bizonytalansága, valamint a régiós állategészségügyi kockázatok erősödése.
Az elnökségi ülés piaci helyzetértékelése szerint a bárányárak európai összevetésben továbbra sem tekinthetők alacsonynak, ugyanakkor havi alapon egyértelmű mérséklődés látható. Ez önmagában még természetes szezonális korrekciónak is tekinthető lenne, azonban Magyarországon ezt a hatást felerősíti az árfolyamhelyzet. Mivel az exportpiacokon az árak jellemzően euróban alakulnak ki, az erős forint miatt ugyanaz az euróban kifejezett ár forintra átszámítva alacsonyabb bevételt eredményezhet a termelők számára.
Ezért a JKÁSZ egyik legfontosabb termelői üzenete, hogy a mostani helyzetben nem önmagában az árat, hanem az egy bárányon ténylegesen megmaradó nyereséget kell vizsgálni. A későbbi értékesítéstől várt esetleges árelőny könnyen eltűnhet, ha közben nő a takarmányozási költség, romlik az állatok kondíciója, emelkedik a munkaerő-ráfordítás, vagy bezárul egy kedvező piaci ablak. Röviden: nem az a kérdés, mennyi az ár, hanem hogy mi marad belőle.
A költségoldali nyomás különösen aggasztó. Az aszály miatt több térségben romlik a legelők állapota, csökken a természetes takarmánybázis, és egyre nagyobb szerepet kap a kiegészítő takarmányozás. A szálastakarmány és a szalma ára, elérhetősége és területi különbségei szintén komoly döntési helyzet elé állítják a gazdálkodókat. Mindez nemcsak gazdasági, hanem állategészségügyi és termelési kockázat is, hiszen a gyengébb kondíció a szaporulatra és az értékesíthetőségre is hatással lehet.
A régiós állategészségügyi helyzet szintén kiemelt figyelmet kapott. A romániai és horvátországi korlátozások, valamint a térségben kialakuló piaci zavarok közvetlenül befolyásolhatják a magyar exportlehetőségeket. Fennáll annak a veszélye, hogy nagyobb mennyiségű vágott test jelenik meg dömpingszerűen az európai piacokon, ami tovább ronthatja az árpozíciókat. Az elnökség ezért fontosnak tartja az illegális vagy nem megfelelően dokumentált állatmozgások elleni következetes fellépést, hiszen ez egyszerre piaci és állategészségügyi érdek.
A teljes beszámolót a MÁL július/augusztusi számában olvashatják
