2026. május 8-án és 9-én tartották a VIII. Gyapjúfesztivált Hortobágyon. A program célkitűzése a gyapjúfeldolgozás hagyományainak felelevenítésén és a gyapjú nyírástól a késztermékig tartó útjának bemutatásán túl a gyapjúval kapcsolatos legnagyobb kérdést feszegette: hogyan lehetséges piacot teremteni, valamint felhasználni a juhászok és juhtartók által összegyűjtött gyapjút napjainkban?
A május 9-i, szombati napon sok látványos, a juhászok és jószágaik mindennapjait bemutató programra került sor. A látogatók megtekinthették például a juhok nyírását, megismerhették a gyapjú mosásának és hagyományos feldolgozásának folyamatait, és részt vehettek az ehhez kötődő kézműves programokon. Mindemellett ugyanakkor kiemelt szerepet kapott a Gyapjúfesztivál első napjára szervezett szakmai előadások sorozata, melyen a gyapjúval foglalkozó, annak felhasználási kérdéseiben érintett szakemberek széles köre vett részt. Az előadók, résztevők és hozzászólók között voltak pásztorok és jószágtartók, kereskedők, ipari és más felhasználók, szakmai és civil szervezetek, valamint a természetvédelem állami és civil képviselői egyaránt. A konferencia célkitűzése az volt, hogy elemezze a gyapjúfelhasználás hazai helyzetét, kifejezetten a jó gyakorlatok megismertetésével.
MIÉRT VESZÉLYES HULLADÉK A GYAPJÚ?
Mint köztudott, a gyapjú jelenleg a szigorú uniós és állategészségügyi szabályozások miatt veszélyes hulladéknak minősül. Ezt alapvetően nem a nyers gyapjú természetes összetétele indokolja. A gyapjút a hatóságok potenciális állategészségügyi fertőzési forrásnak tekintik, szigorú kockázati kategóriába sorolva azt. Emellett az indoklások főként a feldolgozatlan gyapjú magas lanolin- és szennyezőanyag-tartalma miatti nehéz lebomlását, valamint a gyapjúban lévő zsírok (lanolin) és esetleges vegyszerek okozta talaj- és vízszennyezést említik. Ezzel szemben ellentmondást jelent, hogy a juhok élő állatként való szállítására a gyapjú végett nem vonatkozik korlátozás. Tehát az állatok a megfelelő állatorvosi és egyéb előírások betartásával szállíthatók, ugyanakkor az igazoltan egészséges jószágról lekerülő gyapjú a levágás pillanatától kezdve veszélyes hulladékként kezelendő. Mivel veszélyes hulladék szállítása kizárólag az arra engedéllyel rendelkező járművekkel végezhető, így hivatalosan a gyapjú telephelyek közötti mozgatása sem lehetséges magán úton. A konferencián elhangzottak szerint jelenleg egyetlen, gyapjú szállítására engedéllyel rendelkező jármű található az országban, amely felépítésében semmiben nem különbözik a bárki számára megvásárolható, zárt rakterű gépjárművektől.
MI TÖRTÉNIK A NYÍRÁST KÖVETŐEN?
Az európai gyapjúfeldolgozó kapacitás drasztikus csökkenéséből kifolyólag a lenyírt gyapjú a juhtartók számára hulladékká válik, felhalmozódik. Emiatt a juhok gyapjúminőségre történő szelektálása gazdasági szempontból értelmetlenné vált, a gyapjú minősége pedig ezzel párhuzamosan változásnak indult az európai tenyészetek jelentős részében. Ebben a helyzetben külön problémát jelent a gyapjú kezelése: a jelenleg gyapjúátvétellel foglalkozó néhány hazai vállalkozás képviselőinek beszámolói szerint a gyapjú számos esetben erősen szennyezett, mivel a gazdák számára értelmetlen annak megbecsülése. Bár a tisztítás üzemi mértékben Európán belül is megoldható (pl. Lengyelországban), ugyanakkor a piaci árak és a feltehetően könnyebb engedélyeztetés végett a tisztítás – a nagy távolságra történő szállítás ellenére – a mai napig olcsóbb az Egyiptomban található üzemek igénybevételével. A hazánkból odakerülő gyapjú további sorsa ugyanakkor a konferencia résztvevői számára már nem ismert, feltehetően nem kerül vissza Magyarországra.
A teljes cikk a MÁL júniusi lapszámában olvasható
