Személyes indíttatásról, a szakmai alapokon történő politizálásról, a gazdabarát ügyintézésről, a függőben lévő ügyek lezárásáról, az állattenyésztés stratégiai jelentőségéről, a MÁSZ és a tenyésztőszervezetekkel történő együttműködésről beszélgettünk Molnár Jánossal, a frissen kinevezett agrárgazdaságért felelős államtitkárral.
Milyen indíttatásból lett gazdász, és miért éppen (a legjobbat) a Georgikont választotta anno?
Már kisgyerekkorom óta közel áll hozzám a mezőgazdaság. Ebben nőttem fel, hiszen szüleim is mezőgazdasággal foglalkoztak, édesapám a tsz-ben dolgozott, és háztáji hizlalással is foglalkoztunk. Így számomra nem volt nehéz a pályaválasztás. Mindig olyan munkát szerettem volna végezni, ahol közel vagyok a természethez. A Georgikont azért választottam, mert a Balaton mindig is az egyik nagy szerelmem volt. Aki volt kollégista, pontosan tudja, milyen különleges élmény öt éven át úgy élni, hogy az ember a Balatonra néző szobában lakik. A keszthelyi évekre a mai napig nagyon szép emlékekkel gondolok vissza.
Az eddigi munkájából mik azok a tapasztalatok és megszerzett tudás, amik segíthetik a jelenlegi munkájában?
27 évet dolgoztam a mezőgazdaságban, mielőtt a rendszerváltásba belecsöppentem volna, ez idő alatt rengeteg termelővel találkoztam a mindennapi munkám során. Dolgoztam kisebb, közepes és nagyobb gazdaságokkal egyaránt, így lehetőségem nyílt arra, hogy valóban megismerjem a gazdálkodók mindennapi kihívásait, problémáit és céljait. Sokat tanultam a termelőktől, hiszen a gyakorlatban megszerzett tudás rendkívül értékes. Meggyőződésem, hogy a jól működő gyakorlatokat és tapasztalatokat meg kell osztani egymással. A jelenlegi munkámban is erre a szakmaiságra törekszem, hogy mindennapi kihívásokra közösen találjunk megoldásokat, és minden egyes nappal közelebb kerüljünk ahhoz, hogy a gazdálkodók számára kiszámíthatóbb és eredményesebb időszak következzen.
Amikor felkérték erre a posztra, milyen szempontokat mérlegelve fogadta el azt?
Bóna Szabolcsot már régóta ismerem, anno 1998-ban kezdődött az ismeretségünk. Sokszor egymás mellé sodort a szakma és az élet. Amikor mindketten képviselőjelöltek lettünk, sok fontos kérdésről beszéltünk. Aztán tavasszal felkért arra, hogy amikor a TISZA kormány megalakul, segítsem őt a minisztériumban. Természetesen – mint minden szakmai kihívást – ezt a feladatot is szívesen fogadtam el. Ezután pedig már szerintem mindenki tudja, mi történt április 12-én és utána. A hosszú távú elképzelés, amit tőle és a szakmai csapattól hallottam meggyőzött, hogy szívesen vállaljak szerepet ebben a munkában. Szakmaiság, gazda- és ügyfélközpontúság, valamint a hosszú távú, kiszámítható agrárstratégia olyan célok, melyek minden, a mezőgazdaság iránt elkötelezett ember szívét megdobogtatják.
Az idei ismét egy nagyon nehéz év eddig. Mibe kapaszkodhatnak és miben reménykedhetnek mégis a gazdák és elsősorban az állattenyésztők?
A KAP stratégiai terv II. pilléréből finanszírozott intézkedések keretében júliustól folytatódik a döntéshozatal. Ez érinteni fogja a korábban az Állattartó telepek fejlesztésének és az Állattartó telepek megújításának támogatása című felhívásokra benyújtott, még el nem bírált kérelmeket is. A köznyelvben kis és nagy ÁTK-nak nevezett pályázatok keretében elsősorban a mezőgazdasági üzemek fenntarthatósági fejlesztésére kerül sor, amelyből további állattartó telepek modernizációja valósítható meg.
A Szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése című felhívás keretében az egyes járványos állatbetegségek állattartó telepeken történő megjelenésének kockázatát csökkentő beruházások voltak támogathatók. A felhívásra benyújtott kérelmek elbírálása továbbra is zajlik, ennek keretében is várhatók további támogatói döntések.
Vannak már konkrét ügyek, intézkedések, amiket meg kellett hozni a kinevezése óta, amelyek a gazdálkodókat és főként az állattenyésztőket érintik?
A gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva támogatáspolitikai szempontból elsődleges célunk a döntéshozatali folyamat, valamint a támogatások kifizetésének gördülékenyebbé tétele. Azt látjuk – főleg az őshonos állatok támogatása, valamint a sertés- és szarvasmarha-ágazat esetében –, hogy vannak olyan régről le nem zárt ügyek, pl. támogatási és kifizetési kérelmek, amelyek gyorsabb ügyintézése elengedhetetlen az ágazat szereplői számára. Ugyanez igaz az egyes állatjóléti intézkedések esetében is. Ennek érdekében már egyeztettünk a Nébih és az Államkincstár munkatársaival.
Az Ön államtitkárságához milyen szakterületek tartoznak? Mennyiben alakul át a szervezeti struktúra (főosztályok, osztályok maradnak vagy változnak)?
Az átalakítás jelenleg is zajlik, a struktúra kialakítása folyamatban van. Az biztos, hogy szeretném, ha az Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság a jövőben az állami földügyekkel és az agrárgazdasággal, a termeléssel kapcsolatos területekkel foglalkozna. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó ágazata a mezőgazdaságnak, így erre kiemelt figyelmet fordítunk.
A közigazgatás oldaláról nézve kiemelt jelent jelentőségű, hogy a tenyésztőszervezetek jogszabályban meghatározott feladataikat átláthatóan, szakszerűen és ellenőrizhető módon lássák el. Az állami elismerés fenntartása nem csupán adminisztratív kérdés, hanem garancia arra, hogy a tenyésztési programok végrehajtása valóban szolgálja a genetikai előrehaladást, az állatállományok minőségének javítását és a közpénzek hatékony felhasználását.
A teljes interjú a Magyar Állattenyésztők Lapjának július-augusztusi összevont lapszámában olvasható
