
Ez az egyik fő ars poeticája a Magyar Állattenyésztők Szövetségének, és ehhez mindig igyekeztünk tartani magunkat, amióta a Szövetség megalakult. Úgy tűnik, az új kormány is egyetért ezekkel az elvekkel. Ez és az új szakminiszterünk személye bizakodásra ad okot, hogy folytatódhat az ágazatunk fejlesztése, megújítása.
Május 12-én kinevezte a köztársasági elnök az új kormány tárcavezetőit, köztük az agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős szakminisztert. Bóna Szabolcsot nem kell nagyon bemutatni a kedves Olvasóinknak, hiszen lapunknak rendszeresen adott interjút tej- és sertéságazati körképekhez. 2023. januári számunk Arcél rovatában is szerepelt, amikor a modern, innovatív, integrált állattenyésztési gazdálkodás, a digitális és járványvédelmi fejlesztések, valamint a szakmai közösségért végzett munkája elismeréseként az Év Agrárembere állattenyésztési kategóriájának győztese volt.
Az új magyar agrárminiszter szakember, ami hazai viszonylatban megszokott. 1990 óta a 13 szakminiszterünk közül kettő volt jogász, Torgyán József és Fazekas Sándor, a többiek szakirányú végzettséggel rendelkeztek. Uniós és nemzetközi viszonylatban már nem olyan gyakori, hogy szakember a tárcavezető, mivel sok esetben politikai és nem szakmai szempontok szerint jelölik ki az illetőt. Jelenleg a 27 tagállam közül rajtunk kívül még ötben van agrárvégzettségű vagy agrárszakmai múlttal rendelkező szakminiszter.
Bóna Szabolcs nemcsak agrárszakember, de közülünk is való, vagyis állattenyésztő. Erre már rögtön első, nagyobb állattenyésztő nyilvánosság előtt elmondott beszédében utalt Hódmezővásárhelyen az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján. Ez a tény számunkra nagyon fontos jó hír, hiszen így minden bizonnyal fél szavakból is meg fogjuk egymást érteni. Nem kell neki sem bemutatkoznunk, sem az alapoktól kezdeni egy-egy témafelvetést. Saját tapasztalatai vannak a tej- és a sertéságazattal, továbbá a takarmánytermesztéssel kapcsolatban is. Mindig is az vezérelte, hogy az általa vezetett gazdaságot az élvonalban tartsa folyamatos innovációkkal, fejlesztésekkel. Az RSZKF-járványban az ő telepük is érintett volt, így saját tapasztalatai vannak arról, hogyan kell leküzdeni egy ilyen szörnyű bajt, mit jelent a járványvédelem, az állategészségügy, és hogyan kell egy tenyészetet újraindítani.
Olyan agrárminiszterünk van, akinek nem vagy csak alig kell magyarázni a magyar állattenyésztés helyzetét, lehetőségeit, aki nyitott a szakmai párbeszédre, és aki a szakmát a politika elé kívánja helyezni, amikor csak lehet. Amennyiben hagyják őt a kormányon belül is ilyennek megmaradni, és a szakmai szempontok nagyobb szerepet kapnak, mint korábban, akkor bizakodva nézhetünk a jövőbe, akármennyire is nehéz jelenleg a piaci és a klimatikus helyzet.
Elkészítettük vele agrárminiszterként az első interjúnkat, amelyet e lap hasábjain olvashatnak, és amiből kiderül, hogy az állattenyésztést stratégiai ágazatnak tekinti az új kormányzat, valamint a tenyészállat-előállítás megerősítése, továbbá a genetikai alapok megőrzése kiemelt figyelmet fog kapni. Úgy legyen!
Dr. Wagenhoffer Zsombor









































