A Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztők Egyesületének hagyományos januári rendezvényein az állategészségügyi témák mellett a sertéshúsért járó árképzésről, valamint a klímaváltozás okozta kihívásokról hallhattak előadásokat a résztvevők.
Az előadók sorát dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke nyitotta meg a Sertéságazat antibiotikum-felhasználása és járványügyi aktualitások című előadásával. A ragadós száj- és körömfájás után járó kártalanításban eddig több mint 19 milliárd forint került kifizetésre, melyből a sertéságazat 3 milliárd forintban részesült. A járvány miatt feltorlódott sertések ügyét sikerült kezelni, december 22-én értékesítésre került az utolsó érintett, levágott állat is, habár vannak olyan harmadik országok, amelyek továbbra is elzárkóznak a magyar sertés elől.
ÉGETŐ PROBLÉMA: AFRIKAI SERTÉSPESTIS
Hazánkban 2018 óta élünk együtt az ASP vírusával, ami eddig nem került be házisertés-állományokba. Jelenleg a pilisi és börzsönyi területek vannak a legrosszabb helyzetben, illetve a Baranya vármegyei vaddisznókban történt vírusészlelés sem könnyíti a járványügyi szakemberek, vadászok és sertéstartók munkáját. Pillanatnyilag a vaddisznóállomány gyérítése a legfőbb védekezési módszer: a horvát határ mentén összesen 2 500 vaddisznó kilövését rendelték el.
PRRS- ÉS AUJESZKY-HELYZETKÉP
2014 óta folyik PRRS-mentesítés az országban, így 2022 év elejére az ország összes vármegyéje elnyerte a mentességet. A következő célkitűzés az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) által deklarált nemzetközi mentesség megszerzése 2026-ban, melyet tavasszal érhetünk el.
Magyarország 2015 óta az EU által elismerten mentes az Aujeszky-betegségtől. A decemberben megerősített Somogy vármegyei vírus detektálása nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát, amennyiben az uniós jogszabályokban előírt járványügyi intézkedések végrehajtásra kerülnek, melyen már dolgoznak az állategészségügyi szakemberek. A jelenleg fertőzés alatt álló telepek és kontakttelepeik felderítésre kerültek, összesen körülbelül 50 000 sertés érintett, melyek mintavételei és klinikai vizsgálatai zajlanak. A fertőzött állatok húsa és az abból készült termékek emberre nem ártalmasak, azok fogyasztása teljesen biztonságos!
FAROKKURTÍTÁS
1999 óta sem a farokkurtítás, sem a szegletfogak lecsípése nem lehet automatikus, rutinszerű tevékenység. A megfelelő mikroklíma, az ingergazdag környezet (pl szalma, gombakomposzt) és a megfelelő takarmány biztosításával a farokrágás kialakulása minimalizálható. A sertésállatjóléti támogatás egyik fő elemeként jelenik meg az ingergazdag környezet biztosítása, mindemellett több hazai intézkedést bevezettek a rutinszerű farokkurtítás megelőzésére. A folyamatos telepi auditrendszerek használatára nagy hangsúlyt fektet az Európai Unió. Az MSTSZ segítségével ezért a Nébih egy kockázatbecslésen alapuló, országos szintű központi hatósági ellenőrzési programot indított, valamint folyamatban van egy telepi önellenőrzési rendszer kidolgozása is.
ANTIBIOTIKUM-JELENTÉSEK
2025-től a megszokott ESVAC-jelentés helyett az ESUAvet-jelentést olvashatja a szakma, ami nemcsak az eladási, hanem a felhasználási adatokat is tartalmazza. Jelenleg a hazai jelentési hajlandóság nem éri el a 90%-os adatlefedettségi szintet, így Magyarország egyelőre kimarad az összefoglalóból. A sertés- és nyúlágazat 80% jelentési hajlandósága volt a legnagyobb 2024-ben. Örvendetes, hogy a sertéstenyésztők kevés AMEG B kategóriás antibiotikumot használtak, az egyedi kezelés azonban csak a tenyészállatoknál volt nagyobb arányban jellemző, tehát van min javítani a jövőben.
A hazai antibiotikum-felhasználási jelentés nem éri el a 90%-os adatlefedettséget.
SERTÉSÁLLOMÁNY ÉS SERTÉSPIAC ALAKULÁSA
Egri Edit, az AKI osztályvezető-helyettese Sertéstartók premizálása az EU néhány tagországában című előadását Dánia, Hollandia, Spanyolország, Magyarország és Németország sertésállományának elemzésével kezdte. Az előadásból kiderült, hogy 2019 és 2024 között az EU kocaállománya 10%-kal csökkent. A sertéshústermelés mindössze Spanyolországban és hazánkban bővült az említett időszakban. A kutató felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban 2024 és 2035 között a sertésexport, a nettó termelés és a fogyasztás csökkenését vetítik előre.
A teljes beszámoló a Magyar Állattenyésztők Lapjának februári lapszámában olvasható
