Változó időjárás, kiszámíthatatlan piaci környezet, állategészségügyi kockázatok, takarmányozási kihívások és az ágazat versenyképességének kérdései – számos nehézséggel kell szembenéznie a magyar juhtenyésztésnek. A Farmer-Expo juhágazati fórumán termelők, szakmai szervezetek, a hatóság és a minisztérium képviselői arról egyeztettek, milyen kiutat keressen a jelenlegi gödörből az ágazat. A résztvevők szerint a fennmaradáshoz nem elég a támogatások fenntartása, alkalmazkodásra, hatékonyabb termelésre, együttműködésre és nagyobb hozzáadott értéket képviselő magyar termékekre van szükség.
Augusztus 29-én, szombaton, a Farmer-Expo keretében rendezett kerekasztal-beszélgetésen a juhágazat jelenlegi helyzetét és az előtte álló feladatokat vitatták meg a szakma képviselői. A fórumot dr. Wagenhoffer Zsombor a Magyar Állattenyésztők Szövetségének igazgatója nyitotta meg és moderálta. A beszélgetés résztvevője volt dr. Juhász Anikó agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyett es államtitkár, Holló Mátyás, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ) elnöke, Antal Gábor, a kiskérődzők szakmaközi szervezetének elnöke, dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a szakmaközi szervezet ügyvezető igazgatója, dr. Boncz Attila, a Nébih elnökhelyettese, dr. Orosz Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem adjunktusa, Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park gerinces zoológiai szakreferense, valamint Papp Zoltán, a Csubadi Kft. műszaki igazgatója. A résztvevőket Hadik Balázs, az MJKSZ ügyvezető igazgatója köszöntötte. A szakember szerint az ágazat előtt álló problémák megoldására csak közösen, az állattartók, a szakmai szervezetek és a hatóságok együttműködésével lehet törekedni.
Ágazati szintű megoldásokat csak közösen lehet elérni.
ALKALMAZKODNI KELL A VÁLTOZÓ KÖRÜLMÉNYEKHEZ
Dr. Juhász Anikó a támogatási rendszer átalakulásáról beszélt. Kiemelte, hogy a juhágazat a sertés- és a húsmarhaágazat után a harmadik leginkább támogatásfüggő ágazat. A 2028-tól induló új támogatási rendszer hangsúlya a jövedelempótlás helyett a krízishelyzetek megelőzésére, a válságállóság növelésére helyeződik. Válságos helyzetekben továbbra is szükség lehet a termelők megsegítésére. Az idei rendkívüli időjárás miatt Magyarország kezdeményezte az Európai Bizottságnál az uniós támogatások korábbi kifizetését. Ennek eredményeként a területalapú és a termeléshez kötött anyajuhtartás-támogatás előlege már szeptemberben megérkezhet, a tenyészkos- és tenyészbak-támogatást pedig teljes összegben, visszaosztás nélkül tervezik kifizetni. A kárenyhítési rendszerek fejlesztése folytatódik, és dolgoznak azon is, hogy ezek a gyepekre is kiterjedjenek. A beruházási támogatások eredményhirdetése heteken belül megtörténik. 2028-tól az AÖP-támogatás folytatódik.
A juhágazat a sertés- és húsmarhaszektor után a leginkább kitett a támogatásoknak.
Holló Mátyás szerint a juhágazat különösen kiszolgáltatott az időjárásnak. Ugyanakkor nem panaszkodni kell, hanem alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ehhez nyitottnak kell lenni az új technológiákra, eljárásokra és a tudomány eredményeire is. A piaci helyzetet nehezítette a forint erősödése, hiszen a magyar juhtenyésztés jelentős részben exportorientált, miközben az uniós támogatásokat euróban határozzák meg.
TÖBB BÁRÁNY, STABILABB PIAC
Antal Gábor a piaci kilátásokról szólva elmondta: az előző évek kedvező árai után 2026-ban jelentősen csökkentek az exportárak. A magyar bárány legfontosabb külpiaca továbbra is Olaszország: 2025-ben az export 51 százaléka irányult oda. Ez egyszerre előny és kockázat. A jól fizető olasz kereslet fontos a termelők számára, ugyanakkor az egyetlen piacnak való túlzott kitettség sérülékennyé teszi az ágazatot. Egy korszerű vágóhíd létrehozása is fontos lenne, ehhez azonban megfelelő mennyiségű bárányra van szükség – jelentett e ki Antal Gábor.
A versenyképes termeléshez legalább 1,3-as bárány szaporulatot kellene elérni.
LEGELTETÉSI KORLÁTOK FELOLDÁSA
Bár az abraktakarmány ára kedvezőbb lehet, a tömegtakarmányból jelentős mennyiségre lesz szükség. A szakmaközi szervezet ezért a Natura 2000-es területeken érvényes legeltetési korlátozások feloldását javasolja.
A teljes beszámolót a MÁL szeptemberi számában olvashatják
