Nagy ijedtséggel és sok bizonytalansággal indult ez az év a tejtermelők és sertéstartók számára. Az azóta eltelt egy hónapban a legfontosabb, ami történt, hogy a felvásárlási árak csökkenése megállt, és némi halvány remény látszik arra, hogy tavasszal a válság enyhülni fog.
A magyar állattenyésztők az elmúlt évtizedekben számos nehéz helyzetet éltek túl, és jelentős tapasztalatot szereztek ezekből. A harcedzettség tehát megvan, és az is igaz, hogy legalább két évig jövedelmező volt mind a tejtermelés, mind a sertéstartás. Ennek ellenére az a piaci válság, amiben ez a két ágazat jelenleg van, próbára teszi a legjobbakat is.
Ilyen helyzetben a költséghatékony működés, termelés fokozottan számít, és ennek egy nagyon fontos eleme a genetika. A tenyésztőszervezeteknek ebben van, vagy lehet a legnagyobb hozzáadott értékük. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete Hungenom programjának keretei között 2019-től elérhető a világ legmodernebb genomikai szelekciós technológiája a magyar holstein-fríz tenyésztők számára, ami nagyban hozzájárult az elmúlt évek látványos fejlődéséhez. Elsősorban ennek és a tejelő telepeken az elmúlt évtizedben elvégzett, jelentős támogatással megvalósult korszerűsítéseknek köszönhető, hogy mára a magyar tejtermelő állomány a legversenyképesebb Európában, és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a világban is.
A jelenlegi tejválság bizonyos elemeit – pl. egyes tejtermékek árát és a fogyasztás csökkenését – tekintve példa nélküli. Mégis bízhatunk abban, hogy a magyar tejtermelők túlnyomó része, a kormányzati segítségekkel megtámogatva, ki fogja bírni ezt a krízist.
A versenyképesség és válságállóság ugyanakkor – néhány kivételtől eltekintve – már nem annyira igaz a hazai tejfel dolgozókra. A tavalyi rossz döntéseik következtében felhalmozott készletek veszteséges értékesítése miatt a szükséges mértéknél is sokkal jobban lenyomták – vagy le akarták nyomni – a felvásárlási árakat, és egyoldalúan mondták fel a szerződéseiket. Jelenleg a 140-160 Ft/kg felvásárlási ár jónak mondható akkor is, ha ez a szűkített önköltséget sem éri el.
A tej világpiaci ára 10 éve nem látott mélységbe – 53 euró centről 30 centre – zuhant 2026 februárjára. Ez valószínű a válság mélypontja. A nagy kérdés, hogy mikor lehet újra jövedelmező a tejtermelés. Jó esetben erre csak néhány hónapot kell várni, mivel a világ nagy tej termelő régióiban csökken a kibocsátás.
Az európai szintű sertésválságok mindig erőteljesebben érintik a hazai és a régió sertéságazatát, mint a nyugat-európait. Ennek oka az, hogy az itteni feldolgozók versenyképessége és tőkeellátottsága elmarad a nyugati szereplőkétől, és a boltok által onnan beszerzett, nyomott árú sertéshússal képtelenek versenyezni. Ehhez jön még az ASP és a tavalyi RSZKF miatt beszűkült exportlehetőség. A hazai sertéságazat jövedelmezősége ezért elsősorban az export piacoktól függ, amelyek visszaszerzésében az állategészségügyi státuszunk meghatározó elem. Az ASP visszaszorítását ezért kell komolyan venni. Jó esetben márciustól áremelkedéssel, az egész évet tekintve ugyanakkor csak pozitív nulla szaldós mérleggel számolhatnak a sertéstartók.
A húsmarha- és juhtartók a meglepően erős forintárfolyam ellenére is nagyon magas áron tudják exportálni állataikat. Az EU többi országában is jellemzően jó a marha-. és juhhús pozíciója. A kedvező állapot mögött szomorú strukturális átalakulás van: egyre kevesebb húsmarhát és kiskérődzőt tartanak EU szerte, ezzel együtt a termelés is közel 10 százalékkal csökkent 10 év alatt. A belső kereslet nem mérséklődött ilyen mértékben, az exportlehetőségek pedig szerencsére nem szűkültek, ami felfelé tolta a termelői árakat. A kedvező árszint és a január–februári hűvös, csapadékos idő jó évindítást jelent ezeknek az ágazatoknak.
A várakozás a szokásosnál is fokozottabb most a gazdákban a tavaszi újjászületésre. Ehhez hitet és reményt ad a korai húsvét.
Dr Wagenhoffer Zsombor
