Idén 2025. szeptember 18. és 21. között rendezték meg az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK). A kiállítást egyéb programok mellett egy konferencia kísérte, melynek keretében a pénteki napon került sor az Állattartás a regeneratív mezőgazdaságban című panelbeszélgetésre. A beszélgetésben a pásztorság is képviseltette magát.
Az idei OMÉK konferenciaprogramjában megvalósuló Állattartás a regeneratív mezőgazdaságban című panelbeszélgetésen Szikszai István csanádpalotai juhász és Lehoczki Mátyás szabadkígyósi gulyás beszélgetett a regeneratív mezőgazdaság két közismert hazai szakemberével, Szunyogh Andrással (DEDES projekt, Lendvadedes) és Lengyel Zoltánnal (Táncoskert Gazdaság Regeneratív Mezőgazdaságért Alapítvány, Polgár).
AZ ÉRDEKEK KÖZÖSEK
A regeneratív mezőgazdaság fogalomrendszerének általános összegzése a szakirodalom szerint az a gazdasági megközelítés, miszerint az élő környezet gyógyítására, regenerálására kell hangsúlyt fektetnünk. Ennek legfőbb eszközeként a szakemberek a világ minden táján elsősorban a talaj állapotának és vízháztartásának megőrzését, illetve javítását hangsúlyozzák, melyhez társul számos további környezeti elem is. Ebben a felfogásban a természeti (és agrár-) környezet a gazdálkodóval szoros egységet alkot, a területek állapotának javítása pedig bizonyos természetes folyamatok anyagáramlásával és kölcsönhatásaival valósulhat meg. A pásztorok és a regeneratív mezőgazdasági szakemberek gyepekkel kapcsolatos érdekei közösek: a talajok megfelelő állapotának és vízháztartásának helyreállítása a kulcs a jószágaikat eltartó gyepek egészségének megőrzéséhez, amely saját megélhetésüket is biztosítja.
SZÁMOS PÉLDA MEGVITATÁSRA KERÜLT
Az idei OMÉK-on zajló beszélgetés során számos esetben meg figyelhető volt, hogy a hazánkban újonnan megjelenő regeneratív jószágtartás alapelvei és módszertana a pásztorok által nagyon sok esetben ismert és széles körben használt gyakorlatokon alapul. Ugyanakkor a pásztorok benyomása szerint mindkét módszertan esetében erőteljes befolyásoló tényezőt jelentenek a vízháztartási és csapadékviszonyok.
A teljes cikket a MÁL októberi számában olvashatják
