Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az Egyesült Államok új, 2025-2030-as időszakra vonatkozó táplálkozási irányelveinek főbb elemeit mutatja be. Kiemelik, hogy az új ajánlás arra törekszik, hogy a fókusz az egyes élelmiszerek démonizálásáról és a tápanyagok alapján történő korlátozásokról végre az étrend általános minőségére helyeződjön át.
Az elmúlt időszakban az élelmiszer- és táplálkozástudományi körökben az egyik leggyakrabban tárgyalt tématerületet az Egyesült Államok új, 2025-2030-as időszakra vonatkozó táplálkozási irányelvei (DGAs) jelentették. Az anyagban az élelmiszerpiramis fordított formában jelenik meg, a fehérjék – beleértve a húst is – a piramis alján, a szénhidrátok pedig a tetején helyezkednek el, megfordítva ezáltal a korábbi irányelvek szerkezetét. Ez élénk vitát váltott ki a szakterületen dolgozó tudósok és szakpolitikai döntéshozók körében.
Ha alaposabban elemezzük az anyagot megállapítható, hogy a fordított piramis nem arra buzdít, hogy válogatás nélkül felborítsuk a már kialakult étrendi hierarchiákat, inkább arra törekszik az új ajánlás, hogy a fókuszt az egyes élelmiszerek démonizálásáról és a tápanyagok alapján történő korlátozásokról áthelyezze az étrend általános minőségére és a felismerhető komponensekből álló, természetes, minimálisan feldolgozott élelmiszereket helyezze a középpontba. E tekintetben az új irányelv ajánlásai különösen erős hasonlóságot mutatnak a mediterrán étrenddel.
Egyél valódi ételeket! - A probléma nem a hús, hanem az ultra-feldolgozott termékek
Az új irányelvek elismerik, hogy a problémát nem a hús vagy az állati zsírok jelentik, hanem az olyan élelmiszerrendszer, amelyben az ultra-feldolgozott termékek, a hozzáadott cukrok, a finomított szénhidrátok, a cukros italok, az édes és sós snack-ek dominálnak. Ezek a termékek adják ma az Egyesült Államokban az elfogyasztott kalóriák többségét – csakúgy, mint más fejlett országban, például az Egyesült Királyságban és Ausztráliában is. Az új irányelvek a magas feldolgozottsági szintű élelmiszerek fogyasztásának drasztikus csökkentését javasolják, ugyanis amerikai kontextusban ezek az élelmiszerek felelősek a lakosság körében tapasztalható magas elhízási arányért, a cukorbetegség kialakulásának magas kockázatáért és a túlzott kalóriabevitelért, melyek a legfőbb közegészségügyi kihívásokat jelentik.
Az „Egyél valódi ételt” üzenet egyértelmű: részesítsd előnyben a valódi, egészséges, felismerhető komponensekből álló ételeket és csökkentsd az adalékanyagokban gazdag, ultra-feldolgozott helyettesítő termékek arányát az étrendedben. A fordított piramis alján azok az összetevők találhatók, amelyeket egy kiegyensúlyozottabb étrend alapvető elemeinek tekintenek: különböző forrásokból származó fehérjék – mind állati, mind pedig növényi fehérjék –, teljes zsírtartalmú tejtermékek a „light” változatok helyett, egészséges zsírok és teljes értékű élelmiszerek, gyümölcsökkel és zöldségekkel kiegészítve. Ebben az új struktúrában az állati eredetű fehérjék, bizonyított táplálkozási előnyeik miatt – például fokozottabb jóllakottságérzet biztosítása, izomtömeg megtartás, anyagcsere‑támogatás, jobb vércukorszint‑stabilitás, valamint a cukorbetegség és az elhízás megelőzése – központi szerepet játszanak.
A telített zsírok már nem „rosszak”, hanem „egészséges zsírok”
Az új piramis egyik fontos sajátossága, hogy eltávolodott az állati eredetű élelmiszerek és a telített zsírok nyílt démonizálásától. A húst, a halat, a tojást és a tejtermékeket – különösen a teljes zsírtartalmú, cukrozatlan változatokat – egészséges alternatívákként mutatják be a kiegyensúlyozott étrend részeként. Hasonlóképpen, a korábban „problémásnak” tartott zsírok – mint például a vaj és a marhafaggyú – már nem kerülnek teljes mértékben kizárásra, most már ezek az „egészséges zsírok” közé tartoznak és olyan egészséges alternatívákként aposztrofálják, amelyeket mértékkel és egy általánosan magas minőségű étrend részeként kell fogyasztani.
Az amerikai táplálkozási irányelvek így elismerik azt, hogy fontos és szükséges is, hogy újra egy jól strukturált, kielégítő, valódi élelmiszerekre alapozott étrendet építsünk fel. Az állati eredetű élelmiszerek és zsírok jelenléte az ajánlásban pedig visszatükrözi a mediterrán étrend jellemző vonásait, ahol ezek az élelmiszerek mindig is jelentős szerepet kaptak.
Hasonló a mediterrán étrendhez, de fontos eltérésekkel
Ha közelebbről megvizsgáljuk az Egyesült Államokban ajánlott hús-, hal-, tojás- és tejtermék-adagokat, láthatjuk, hogy azok nagymértékben megegyeznek a mediterrán térség lakosságának hagyományos étrendjével: rendszeres, de mértékletes bevitel egy olyan változatos étrend részeként, amely bővelkedik gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben és olajos magvakban. Ez tehát nem egy étrendi forradalom, sokkal inkább egy késleltetett igazodás a régóta bevált mediterrán étrendi modellhez. A megfordított élelmiszer‑piramis egyúttal azt is jelzi, hogy elmozdulás történt az évtizedeken át tartó, tápanyag‑központú és korlátozó megközelítésektől, amelyek kudarca a mai amerikai metabolikus válságban jól tükröződik.
Egy másik fontos változás az irányelvek tudományos „szigorának” növekedése. Most először tesznek egyértelmű különbséget a szilárd tudományos bizonyítékok és a puszta statisztikai összefüggések között és nem említenek erős ok-okozati összefüggést a vörös vagy feldolgozott húsok fogyasztása és a krónikus betegségek között. Bár az út még nem ért véget, az új irány – amely az általános étkezési szokásokra és a valódi élelmiszerekre összpontosít – jelentős lépésnek tűnik a lakosság egészségének javítása felé vezető úton.
A társadalmi‑gazdasági változások és az étrendek úgynevezett „nyugatiasodása” idővel számos európai országban fokozódnak, ott, ahol a csomagolt nassolnivalók, a cukros üdítők, a gyorsételek és készételek ma már könnyen hozzáférhetők. A táplálkozási irányelvekről szóló viták tehát minden bizonnyal folytatódni fognak, de a tudományos bizonyítékokra való támaszkodásnak továbbra is alapvető fontosságúnak kell maradnia.
Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa
