A kutatás-fejlesztés mellett az oktatás is központi kérdéssé vált a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászati Kutató Központnál (MATE-AKI-HAKI). Dr. Gyalog Gergő központvezető ennek szellemében alakítja a központ munkáját, de az interjúnkból az is kiderült, hogy a HAKI, amely 2026-ban lesz 120 éves, továbbra is a magyar halászati ágazat szolgálatát tartja a legfontosabb feladatának.
Központvezető úr, Ön is azt hangsúlyozta a HAKI Napok megnyitóján, hogy a HAKI szerepe az előző évekhez képest jelentősen megváltozott. Miben mérhető ez?
A szerepváltozást a MATE-hoz történt kapcsolódás előtti időkhöz mérem, ezentúl ugyanis munkánk részévé válik az oktatási tevékenység. Nyilván illeszkednünk kell az egyetem prioritásaihoz, amelyben elsődleges cél az oktatás. A nagy kérdés az, hogyan teljesítsük a kutatókra vonatkozó oktatási elvárásokat, nos, ennek a rendszernek a kidolgozása még folyamatban van. Minden bizonnyal, jövő szeptembertől vállalunk oktatási feladatokat a graduális képzésben, természetesen az állattenyésztés és takarmányozás területén, mert még halászati oktatás nem folyik Szarvason. Bár úgy tudjuk, hogy egy mezőgazdasági vízgazdálkodási BSc-képzés beindul, amelynek itt, Szarvason két félévét fogják oktatni. És aktivizálnunk kell magunkat a felnőtt képzésben is.
Beszéljünk a kutatási tevékenységről is: a központban 43-an dolgoznak, köztük 19-en kutató státuszban vannak. Az utóbbiak azok, akik különböző projektekben vesznek részt, és hozzájárulnak a központ finanszírozásához, ami központi kérdéssé vált.
Kutatási témákat magas szinten művelni, publikálni nem egyszerű, mert csak így lehetünk potenciális partnerei a jól ismert nemzetközi intézményeknek, akik bevonnak minket a kutatási projektjeikbe. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha koncentráljuk az erőforrásainkat néhány kutatási témára, olyanokra, amelyek az elmúlt években már sikertörténetként váltak ismertté a megjelent publikációk alapján. Ha csoportosítjuk a kutatókat, akkor ennek szinergikus hatása van, ugyanazt a célt tudja kiszolgálni különböző diszciplínákból, de ez azzal is jár, hogy nem mindenre marad erőforrás. Egyes kutatási témák egyébként maguktól leépültek, mert nem volt érdeklődés irántuk.
Két év múlva lesz 20 éves a HAKI, amely mindig a szektor szolgálatában végezte a kutatás-fejlesztést. Mit hoz a jövő?
Azon vagyok, leszek, hogy ez így is maradjon. De szem előtt kell tartanom, hogy meg kell felelnünk az egyetem céljainak is. Teljesítménymérő pontrendszer működik az egyetemen, amiben az oktatás és a publikálás jelentős súllyal szerepelnek. A mindenkori vezetőnek az lesz a feladata, hogy az ágazati kapcsolatokat úgy kell alakítani, hogy az együttműködéssel, és azok eredménytermékeivel megfeleljünk az egyetemi elvárásoknak is. A pályázati pénzek elnyeréséhez szükség van az ágazati szereplőkre is, mert az gyakran a kiírás adta elvárás velünk szemben.
A teljes interjút a júliusi Magyar Állattenyésztők Lapjában olvashatják
