A húsvéti időszak minden évben kiemelt jelentőségű a magyar juhágazat számára. Nem pusztán ünnepi piaci szezonról beszélünk, hanem olyan értékesítési csúcsidőszakról, amely sok gazdaság éves árbevételében is meghatározó szerepet játszik. A húsvéti bárányértékesítés tapasztalatai ezért mindig túlmutatnak az aktuális árakon: jelzik az ágazat állapotát, a kereslet erejét, a termelési alapok stabilitását és a következő időszak feladatait is.
A magyar juhágazat továbbra is erősen exportorientált. A hazai báránytermelés jelentős része külpiacokon talál vevőre, ezen belül hagyományosan kiemelt szerepe van az olasz piacnak. Ez egyszerre jelent lehetőséget és kitettséget: lehetőséget, mert stabil, fizetőképes keresletet biztosít; kitettséget, mert az ágazat jövedelmezősége jelentős részben néhány meghatározó exportpiac alakulásától függ.
Az idei húsvéti szezon ismét megmutatta, hogy a magyar bárány iránt van kereslet. A jó minőségű, megfelelő időben piacra kerülő bárány továbbra is értékes termék az európai piacon. Ugyanakkor az is világosan látszik, hogy a keresleti oldal önmagában nem oldja meg az ágazat hosszabb távú kihívásait. A piaci jelenlét megtartásához stabil termelési alapra, megfelelő állatlétszámra, korszerű tenyésztési munkára, szervezettebb értékesítésre és kiszámítható gazdasági környezetre van szükség. A juh- és kecskeágazat előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet megőrizni, illetve erősíteni a termelési kapacitásokat. A juhállomány alakulása, a gazdatársadalom korösszetétele, a munkaerőhiány, a legelőterületek használata, valamint az adminisztratív és támogatási feltételek mind meghatározzák, hogy a magyar kiskérődző ágazat milyen szerepet tud betölteni a következő években.
A báránypiac tapasztalatai arra is figyelmeztetnek, hogy nem elegendő pusztán alapanyag-termelésben gondolkodni. A jövő egyik kulcsa a magasabb feldolgozottsági szint elérése. A magyar juh- és kecskeágazat akkor tud erősebb piaci pozíciót kialakítani, ha a termékpályán belül nagyobb arányban jelennek meg a magasabb hozzáadott értékű termékek: darabolt, előkészített, csomagolt, kényelmi, illetve gasztronómiai felhasználásra jobban illeszkedő termékformák. Ez nemcsak jobb piaci alkalmazkodást jelenthet, hanem hozzájárulhat a hazai fogyasztás bővítéséhez és a termelői jövedelmezőség javításához is.
Különösen fontos ez egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió kereskedelempolitikai megállapodásai – így a Mercosur-országokkal, illetve Ausztráliával tervezett vagy tárgyalt megállapodások – új versenyhelyzetet teremthetnek az európai állattenyésztés számára. A magyar és európai termelők csak akkor tudnak tisztességesen helytállni, ha a verseny valóban egyenlő feltételek mellett zajlik. Elvárható, hogy az uniós piacon megjelenő import termékekre is olyan élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi és nyomon követési követelmények vonatkozzanak, amelyeknek az európai gazdálkodók nap mint nap megfelelnek. Egy mérkőzés is csak akkor sportszerű, ha mindkét csapat ugyanarra a pályára és ugyanazokkal a szabályokkal lép ki – az agrárpiacokon sincs ez másként.
A juh- és kecsketartás ugyanakkor nem csupán hús- vagy tejtermelés. A kiskérődzők hozzájárulnak a gyepterületek hasznosításához, a táj fenntartásához, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a vidéki munkahelyek megtartásához és a helyi gazdaságok működéséhez. Ezért a kiskérődző ágazat jövője szorosan összefügg a magyar vidék jövőjével.
A teljes cikk a Magyar Állattenyésztők Lapjának májusi számában olvasható
