Az akvakultúra fontos állattenyésztési tevékenység. A halak és más vízi fajok tenyésztése az elmúlt évtizedekben megnövekedett, és a politikai döntéshozók, a tudósok és a fogyasztók egyre inkább az alkalmazott tenyésztési gyakorlatokra és a kapcsolódó jóléti kérdésekre helyezik a hangsúlyt. A halak jólétének felmérésére szolgáló tudományos megközelítések folyamatosan fejlődnek. A kihívások közé tartozik a halfajok és a tenyésztési rendszerek nagy változatossága, valamint az e területre vonatkozó tudományos adatok általános hiánya. Alább kisebb történeti áttekintést vázolunk a halak jólétével kapcsolatos intézkedésekről.
Az EU-ban a 98/58/EK tanácsi irányelv minimumszabályokat határoz meg a tenyésztési céllal tenyésztett vagy tartott állatok, köztük a halak védelmére vonatkozóan, valamint nemzetközi szervezetek is kiadtak ajánlásokat és iránymutatásokat a halak jólétére vonatkozóan.
Az EFSA haljóléti tevékenységeit az állategészségügyi és állatjóléti testülettel (AHAW) együttműködve végzi. A testület független tudományos tanácsokat ad a kockázatkezelőknek az állatbetegségek és az állatjólét minden vonatkozásában. Munkája főként az élelmiszertermelő állatokat, köztük a halakat is érinti.
A halak jólétével kapcsolatos tevékenységei révén az EFSA célja, hogy mélyrehatóan megértse a tenyésztett halak jólétét befolyásoló tényezőket, és tudományosan megalapozott alapot biztosítson az európai politikákhoz és jogszabályokhoz. Tudományos véleményei arra összpontosítanak, hogy segítsenek a kockázatkezelőknek olyan módszerek azonosításában, amelyek csökkentik az állatok szükségtelen fájdalmát, szorongását és szenvedését, és lehetőség szerint növelik az állatok jólétét.
Egy 2004-es véleményben az EFSA szakértői számos olyan veszélyt azonosítottak, amelyek a halak jólétét is veszélyeztethetik. A vélemény kiemelte, hogy a halakat általában úgy kell be- és kirakodni, hogy elkerüljék a levegővel való érintkezést, megfelelő mennyiségű oxigént kell biztosítani a vízben, és megfelelő állománysűrűséget kell tartani.
2008-ban az Európai Bizottság felkérte az EFSA-t, hogy értékelje az EU fő tenyésztett halfajai tenyésztési rendszereinek jóléti szempontjait. Az AHAW Panel öt fajspecifikus véleményt fogadott el a tenyésztett atlanti lazacról, a pisztrángfajokról, az európai angolnáról, az európai tengeri sügérről és az aranyos sügérről, valamint a pontyról.
2009-ben az AHAW Panel véleményt fogadott el a haljólét általános megközelítéséről. Ez átfogó megközelítést ad a halak jóllétére, biológiájára és élettanára vonatkozóan. Még ugyanebben az évben az AHAW Panel 7 fajspecifikus véleményt fogadott el a tenyésztett halak kábítási és leölési módszereinek jóléti vonatkozásairól. Az egyes tudományos vélemények a kékúszójú tonhalra, a pontyra, az angolnára, az atlanti lazacra, a szivárványos pisztrángra, a nagy rombuszhalra, az európai tengerisügérre és az aranykeszegre vonatkoznak.
Nagy lépésnek számított, hogy 2022 decemberében bejelentette a Bizottság, hogy létre kell hozni egy új, a tenyésztett halakkal foglalkozó uniós állatjóléti referenciaközpontot (EURCAW-Fish) is, mellyel a számuk négyre nőne, ugyanis már létezik sertések; baromfi és egyéb kis haszonállatok; kérődzők és lovak részére létrehozott referenciaközpont. Ezek célja az állatjóléti jogszabályok végrehajtásának javítása, ami a Bizottság egyik prioritása.
A halas referenciaközpont konkrét céljai az alábbiak lesznek:
- technikai támogatást és összehangolt segítséget nyújt a tagállamoknak – különösen az állatok jóléti szintjének javítására és értékelésére szolgáló módszerek kidolgozásával; tanulmányok végzése; valamint tudományos és műszaki szakértelem biztosítása (beleértve a telefonos támogatást is), hogy segítse a tagállamok illetékes hatóságait az akvakultúrával kapcsolatos jogszabályok és iránymutatások értelmezésében és végrehajtásában.
- hozzájárul az állatjóléttel kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztéséhez az EU-ban;
- tudásátadás és innovatív stratégiák biztosítása, többek között a kutatási eredmények terjesztése és képzések lebonyolítása révén a tagállamok illetékes hatóságai és az EU-n kívüli országok szakértői számára.
A halak szükségleteivel kapcsolatos ismeretek bővítése és felhasználása nemcsak jólétüket javítja, hanem a gazdasági és környezetvédelmi költségeket is csökkenti azáltal, hogy:
- csökkenti az orvosi költségeket;
- csökken az elhullások száma;
- csökken a takarmánypazarlás.
Az EURCAW-Fish-nek bevált gyakorlatok, mutatók és az akvakultúra-üzemeltetők képzése révén be kell tartania a Bizottság stratégiai iránymutatásait a fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós akvakultúrára vonatkozóan. Elsősorban az EU állatjóléti jogszabályainak felülvizsgálatát kell segítenie, indikátorok megállapításával és az illetékes hatóságok támogatásával segítve az új rendelkezések végrehajtását.
Forrás: NAK
