Sok tekintetben 2021. nehezebbnek bizonyult, mint az előző év. Tavaly a kormányzat a lótenyésztőket átmeneti támogatás keretében a kancafedeztetések után összesen több mint 300 millió forint támogatásban részesítette, ez idén sajnos már nem volt elérhető. Igaz, nem is voltak érvényben olyan szigorú korlátozások, mint a tavalyi tenyésztési idény során. Utóbbi időszakban a lópiac megélénkült, ami a tenyésztők megnövekedett veszteségeit bizonyos esetekben kompenzálni tudja.
A lótenyésztésben dolgozó megkérdezett szakemberek legnagyobb része a COVID–19 miatti bizonytalanságot nevezte meg vezető problémának az elmúlt évben is. A bizonytalanság okán dugába dőlt tervek, a folyamatos készenléti állapot nem csak az emberi rugalmasságot teszik próbára, de az elmaradt, vagy épp az időben zsúfoltan tartott rendezvények, kiállítások tervezhetetlensége jócskán okozott anyagi kárt is az érintetteknek. A jelentősen megnövekedett takarmányárak – mind a gazdasági abrak, mind a tömegtakarmányok tekintetében – akárcsak az egyéb állattenyésztőkre, a lótartókra is súlyos terhet ró. A költségoldal vészesen emelkedik – beleértve az üzem – és egyéb inputanyagokat –, míg ezt nem tudja arányaiban követni a bevételi oldal. A gázolajárak emelkedésére kormányzati szinten megoldást találtak, amely intézkedés az ágazatban kiegyensúlyozottságot eredményezhet a későbbiekben.
„A kínálati piac keresleti piaccá változott, és a jó minőségű csikók és lovak, főként, amelyek legalább alapszinten ki vannak képezve, viszonylag jó áron értékesíthetők” – állapítja meg Novotni Péter, a Magyar Félvér Tenyésztők Országos Egyesületének ügyvezetője. Ebből következik azonban a következő óriási nehézség...
KELLENE A JÓ SZAKEMBER – DE HONNAN?
Évek óta fennálló probléma a megfelelő számú és tudású szakember hiánya. Ez nem csak a gondozói munkakörre értendő, hanem a kiképzőkre is hatványozott an érvényes. „A fajtatenyésztés és az értékesítés érdeke is a lovak minél magasabb szintű kiképzését igényli” – emeli ki Pap István, a Gidrán Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének elnöke. Pataki Gergely, a Magyar Sportlótenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője is a munkaerőhiányt nevezi meg a legkritikusabb tényezőnek: „A lovak értéke egyre inkább nő, egyre specifikusabb az ágazat. Mindemellett a kiszolgálóegységek, gépek értéke, azok használata egyre több odafigyelést igényel. Ezért nagyon nagy szükség lenne megfelelő kvalitású és munkabírású, elhivatott , fiatal szakemberekre. A minőségi növekedésben nem csak a kiváló szaporítóanyagnak van jelentősége, hanem a takarmányozás, felnevelés ugyanolyan fontos az eredményességhez...
ÁFA-DILEMMA
A lovaknál a 27%-os áfa a magyar tenyésztőket versenyhátrányba hozza – tájékoztat Bélley Márta, az MLOSZ főtitkára. „Az ÁFA-probléma általános ágazati hátrányt okoz. A magyar lótenyésztő Magyarországon a külföldi tenyésztővel szemben hátrányos helyzetben van, mert a magyar lóvásárló a külföldi tenyésztőtől 27%-kal olcsóbban vásárolhat. Az ÁFÁ-nak ez a mértéke ma már csak a lótenyésztők piacra jutását nehezíti, a többi állatfaj esetében a mértékét a kormányzat már mérsékelte" – hívja fel a figyelmet dr. Németh Csaba, a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője.
Az körinterjú folytatása a MÁL 2021.évi decemberi lapszámában olvashatják a kedves Olvasók.
