A NAGY KÉRDÉS
Nap mint nap feltesszük a kérdést magunknak tevékenységünk vagy akár életvitelünk kapcsán; „vajon felszállunk-e a mellettünk robogó vonatra, vagy egyszerűen hagyjuk elrobogni, mit sem foglalkozva annak céljával és utasaival…” A vonat metaforája alatt természetesen itt a technológia és a tenyésztéstechnika értendő, melynek célja a „jövő” – ami egyaránt magában foglalja a modern tenyésztési eljárások alkalmazását, és az újkeletű, óriási lendülettel előre törő tenyészértékbecslési módszerek elterjedését. Az „utasok” pedig mind-mind azok a személyek, akik ezen módszerek végrehajtásában, közreműködésében részt vesznek – legyenek akár kutatók, populáció-genetikai szakemberek, vagy maguk a tenyésztők, akik igénybe veszik a modern szolgáltatásokat. A tenyészállat előállítóknak mindössze annyit kell tenniük, hogy eldöntik; felszállnak-e a vonatra, vagy sem. Persze a jegy nem ingyen van, de ezt már jó régen megtanulhattuk, hogy mindennek ára van, még a genetikai információnak is, mely tenyésztési előrehaladásunkat gyorsíthatja, ezzel javítva az állományaink minőségi javulását, fejlődését.
