A borjú-előállításra szakosodott húshasznú szarvasmarha-állományokban gyakran alkalmaznak közvetlen és kombinatív haszonállat-előállító keresztezéseket. Ezen „árutermelő” keresztezések egyrészt a heterózis-, másrészt a végtermék típusú apák komplementer hatásának kiaknázására irányulnak, ugyanis a keresztezett borjak választási eredményei rendre jobbnak bizonyulnak a szüleik átlagánál. A kistestű, kisigényű húshasznú fajták fajtatiszta borjainak 205 napra korrigált választási súlya a legtöbb esetben elmarad a keresztezett társaikétól, különösen, ha ez utóbbiak apja egy nagy testű, intenzív, francia fajta.
Lapszám, melyben a cikk megjelent:
