Újra voltak tenyészállatok az OMÉK-on, amitől egészen más – vagy inkább úgy mondhatnánk, sokkal jobb – volt ez a kiállítás, mint állatok nélkül. A programjaink nézettsége és a közönség elismerése reméljük, minden döntéshozót meggyőzött arról, hogy soha többet ne legyen OMÉK tenyészállatok bemutatása nélkül.
Legutóbb 2019-ben vihettünk tenyészállatokat az OMÉK-ra. 2021-ben a Vadászati Világkiállításra, 2023-ban új koncepcióra hivatkozva maradt el a tenyészállatok bemutatása. Utólag most már határozottan kijelenthető: nem jó az, ha nincs az OMÉK-on tenyészállat-kiállítás.
A B pavilon, ahol a lovakban, szarvasmarhákban, sertésekben, juhokban, kecskékben és nyulakban gyönyörködhettek a látogatók, folyamatosan tele volt emberekkel. A lelátók a bemutatóknál megteltek. A közönségnek tetszettek a programok, a tenyésztőszervezetek standjait sokan keresték fel szakmai és laikus kérdésekkel.
Ennek így kell lennie, ez így jó. Szükség van az ilyen fajta kapcsolatra, kapcsolódásra az emberekkel. Már nemcsak a városiak, de a falusiak közül is nagyon kevesen látnak élőben haszonállatokat, pláne állattartó telepet belülről. A fogyasztók döntő részének nincs fogalma arról, hogyan és milyen körülmények között tartjuk állatainkat. Ezért is lehet őket hamar és viszonylag könnyen félrevezetni, megtéveszteni ezzel kapcsolatban.
Miközben egyre több videót és mindenféle érdekes – meg persze félrevezető és szakmaiatlan – tartalmat is feltöltenek a közösségi felületekre, testközelből egyre kevesebb alkalma – és a járványvédelem fokozódásával – lehetősége van az embereknek a haszonállatokat közelről megismerni. Ezekkel az állatokkal személyes találkozásra lassan már csak a kiállítások maradnak. Ezért is fontos, hogy újra voltak tenyészállatok az OMÉK-on.
Idén az RSZKF-helyzet, valamint a befertőződéstől való félelem átírta a terveinket. Sokan erre hivatkozva mondták vissza a tenyészállat-beszállítást a kiállításokra és az OMÉK-ra. Kaposváron a kiállításszervező kérte, hogy ne vigyünk RSZKF-fogékony állatot. Egyik oldalról nézve teljesen érthető, hogy bennünk van a félsz, ugyanakkor az sem lenne jó, ha ez folyamatos rettegésben tartana bennünket, eluralkodna rajtunk és ellehetetlenítené a tenyészállat-kiállításokat, -bemutatókat.
Ennek egy friss, szélsőséges példája a francia Sommet de l’Elevage, amely Európa és talán a világ egyik legnagyobb szarvasmarha-, juh- és hidegvérűló-kiállítása. Normális esetben 1300 szarvasmarha 28 fajtát képviselve szokott itt megjelenni, de idén egyetlen darabot sem vittek el a tenyésztők. Ennek oka a Mercosur-megállapodás (ami még teljesen nincs lejátszva, még van remény, hogy nem ratifikálja a tagállamok minősített többsége) elleni tiltakozás mellett a bőrcsomósodás terjedésétől való félelem. Ennél a betegségnél – akárcsak az RSZKF esetében – sajnos drasztikus megoldást ír elő a vonatkozó uniós rendelet: egyetlen fertőzés esetén a teljes állományt le kell ölni. A kiállítás ugyan mentes zónában található, tehát állategészségügyi szempontból nem volt tiltás,
a tenyésztők mégis úgy döntöttek a kiállítás előtt mindössze egy héttel (!), hogy nem visznek szarvasmarhát.
Miközben növekszik a kitettségünk egzotikus, új, illetve már majdnem elfelejtett állatbetegségekkel szemben, egyre nagyobb szükség van tenyészállat-bemutatókra a fogyasztók és a szakmánk egymáshoz közelebb hozása érdekében. A félelem és bezárkózás helyett inkább az élni akarás és a jó megoldások keresése vezéreljen bennünket, akkor nyerhetjük meg ezt a csatát is!
Dr. Wagenhoffer Zsombor
