A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete rendezvénysorozatának második állomásán a pénzügyi szektor változásai, a humán- és állategészségügy összefüggései, az állattenyésztőket érintő támogatások, valamint a telepi környezet és a környezetgazdagítás fontossága kerültek előtérbe.
Az első előadó Fórián Zoltán, az ERSTE Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője, Meddig tart a sértésár? című prezentációjából kiderült, hogy Európa erős gazdasági helyzete az utóbbi évtizedekben erősen lefelé ívelt, a nagyhatalmi harcok már rajtunk kívül, főként az USA és Kína között zajlanak. A változó világ a vallási arányok eltolódását és a fogyasztói szokások gyors átalakulását hozza magával. Ezen átalakulás miatt az agrárpolitika is változik, ám nem lehetünk biztosak benne, hogy az állattenyésztők számára pozitív fordulatot fog venni a módosulás.
A közeljövőben felértékelődik a minőség és a termelői összefogás.
SEMMI SEM TART ÖRÖKKÉ
A szakértő szerint évtizedek óta nő az igény az élelmiszer előállítására, de a növekedés nem tarthat örökké. A népességnövekedés várhatóan világszinten visszájára fordul, így kijelenthetjük, hogy a mennyiség kora lejárt, hamarosan a minőség lesz az úr.
A sertéspiacon az EU egyre csökkenő mennyiségben exportál, 2021 és 2026 között -14,3%-os visszaesést figyelhetünk meg. Ezt egyrészről a kereslet csökkenése okozza, mivel Kína igyekszik önellátóvá válni, a spanyolok pedig elárasztják a főbb piacainkat (pl. Romániát) olcsó sertéssel. Másrészről a kivetett vámok és szankciók sem tesznek jót az európai húsok értékesítésének. Ettől függetlenül a mélypontot már elértük a szakértő szerint, a malacárak lassú emelkedésnek indultak. A III. és IV. negyedévre normalizálódó árakat várnak, így a termelők, ha nem is pozitívan, de nullásan zárhatják a 2026-os évet.
VÁLTOZÁSOK GARMADÁJA
2028 után a KAP átalakítását tervezik az EU-ban, amely a jelenleginél rosszabb finanszírozási helyzetet fog teremteni az agráriumi szereplők számára. Kiszámítható a Föld folyamatos melegedése és száradása, ami az eddig bevált növénytermesztési gyakorlatot fogja felülírni. Ugyan jelenleg mindenki az őszi vetésű gabonákat tartja az elsődleges megoldásnak, hosszú távon viszont ez ismét a túltermelés problémáját fogja magával hozni. A szakértő felhívta a figyelmet előadása elejére, ahol a minőséget a mennyiség elé helyezte, és kiemelte, hogy a jövőben ez egyre inkább kulcsfontosságúvá fog válni, mert sokat termelni szinte bárki tud, de minőséget csak kevesen. A napraforgó vetésterülete átvette a vezetést a kukoricától, miközben az ára is történelmi csúcsot ért el, ugyanis a növényi olajok kereslete stabil és hosszú távon az is fog maradni. A termelőknek követnie kell a fogyasztói igények változását, ahol a minőségi és egészséges termékek iránti kereslet egyre inkább hangsúlyossá válik. Ahhoz, hogy a fogyasztók asztalára értékes élelmiszer kerülhessen, a termelésben átláthatóságra, nyitottságra, megfelelő kommunikációra és termelői összefogásra van szükség.
AZ ANTIBIOTIKUMOK TÖRTÉNETE
Antibiotikum-rezisztencia az egészségügyben, az állategészségügyben és a környezetünkben című előadásában dr. Kardos Gábor, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Egy Egészség Intézetének igazgatója, a felelős antibiotikum-használatra hívta fel a figyelmet, amellyel lassítható a multirezisztens kórokozók megjelenése. Az antibiotikumok felfedezéséről, csoportosításáról és általános ismertetőjéről szóló bevezető után kiderült, hogy az 1980-as évek óta nem fedeztek fel újabb antibiotikum-csoportokat.
MIÉRT HATÁSTALAN EGY SZER?
A hatástalanságot okozhatja a rossz felszívódás, adagolási hiba (rossz dózis használata), gyógyszerinterakció, de az is lehet, hogy a szer nem jutott el a fertőzés helyére vagy épp rezisztens kórokozóval állunk szemben. Az evolúció során sok baktérium kifejlesztett magának rezisztenciagéneket, melyek természetes rezisztenciát biztosítanak. Az is előfordulhat azonban, hogy szerzett rezisztenciáról van szó, amikor a baktériumok DNS-részeket (plazmidokat) cserélnek egymással. Ilyen esetben egy ezidáig nemrezisztens baktérium olyan DNS-részt kap kórokozó vagy az emésztőrendszerben megtalálható baktériumoktól, melyek rezisztenssé teszik különböző antibiotikumokkal szemben. Ezek alapján tehát a rezisztens baktériumok kialakulhatnak adott telepen, viszont az sem kizárt, hogy a kórokozók már rezisztenciával felvértezve érkeznek meg hozzánk.
A fő gond, hogy sem a humán-, sem az állatgyógyászatban nem jellemző a mikrobiológiai diagnosztika használata a kezelések előtt. Ennélfogva vannak „jól bevált” szerek, amit inkább megszokás alapján írnak fel az orvosok/állatorvosok ahelyett, hogy valóban megvizsgálnák, milyen kórokozó ellen kell küzdeni. Ez egy öngerjesztő folyamatot indít be: ha egy szert túl sűrűn alkalmaznak, hamarabb szoknak hozzá a kórokozók, hamarabb alakul ki ellene rezisztencia. Ekkor egy erősebb antibiotikumhoz nyúlunk, ami ellen egy idő után ugyancsak rezisztencia alakul ki. És így megy tovább a folyamat az egyre erősebb, nagyobb dózisú szerek felé, amíg el nem fogynak a lehetőségeink.
Átgondolt antibiotikum használattal lassítható a rezisztens kórokozók terjedése.
HOL TALÁLKOZHATUNK ANTIBIOTIKUMMAL?
Kardos doktor felhívta a figyelmet arra, hogy antibiotikumokkal és azok maradványaival mára mindenhol találkozhatunk, ahol ember él. A folyókban, a talajvízben, a talajban is felhalmozódhatnak a felhasznált szerek maradványai. Emellett a rezisztens baktériumok is fellelhetők a természetben, főként városi vadmadarakban és a kórházak szennyvízelvezetője körüli élővilágban.
Érdekes volt az a kísérlet, amelyben malacokban előforduló rezisztens baktériumokat vizsgáltak. Az első csoportot születésük után antibiotikummal kezelték, míg a második csoport nem kapott gyógyszert. A vágóhídra kerüléskor az első csoport malacainak több mint felében fellelhető volt multirezisztens E. Coli, míg a másik csoport egyik állatában sem volt kimutatható ilyen baktériumcsoport. Ez bizonyítja, hogy minimális antibiotikum-használat is hatalmas hatással lehet a rezisztencia kialakulására.
A környezetben tehát nemcsak maguk a rezisztens baktériumok terjednek, hanem a rezisztenciát okozó géneket hordozó struktúrák (plazmidok) is. Ezt meg akadályozni nem tudjuk, de az antibiotikumok átgondolt, felelős használatával lassíthatjuk a rezisztencia terjedését.
A teljes beszámolót a MÁL máricusi számában olvashatják
