Egyre nagyobb piaci jelentőséggel bírnak a fertőző betegségektől mentes állományok. Ennek alátámasztására elég, ha csak a mostanában oly sok gondot okozó afrikai sertéspestisre gondolunk, de említhetnénk a madárinfluenzát vagy a kéknyelv betegséget is.
Stratégiai érdekünk, hogy a hazai állatállományok a lehető legtöbb fertőző betegségtől elismerten mentesek legyenek, hiszen ezzel egyrészt piaci előnyre tudunk szert tenni, másrészt az egészséges állományokkal hatékonyabban lehet termelni, továbbá jelentősen csökkenthető az antibiotikum és egyéb gyógyszerek felhasználása. Egyszerű a mottó: Egészséges állatból egészséges termék!
Itt be is fejezhetnénk a mentesítések szükségességének indoklását, mivel azt hihetnénk, ebben az ügyben teljes a szakmai konszenzus és minden termelő belátja, hogy érdekében áll ezt a célt megvalósítani. Sajnos ez nincs így, és éppen ez a „belső ellenállás” az egyik legnagyobb rákfenéje annak, hogy olyan lassan haladnak hazánkban a mentesítések.
Az elmúlt hetekben néhány sertéstartó levélben azzal keresett meg, hogy a kormány gondolja újra a 2014-ben elindított PRRS mentesítési programot, mert szerintük nem kifizetődő az állománycserével végrehajtott mentesítés és mivel a dánok sem tudták elérni az országos szintű mentesítést, akkor ez nekünk sem fog sikerülni. A javaslat első olvasatra azért meglepő, mert ezt a mentesítési programot éppen maguk a sertéstartók harcolták ki annak idején és annak megalkotásába a szakmát is bevonták.
A témával kapcsolatban megkerestük a program levezénylését végző NÉBIH-et, valamint a tenyésztőszervezetet és azokat a sertéstartókat, akik a levelet írták. Sajnos utóbbiak nem kívántak lapunknak nyilatkozni, ami elég abszurd, hiszen éppen az ő kezdeményezésükre szerettünk volna tiszta vizet önteni a pohárba. A válaszokból készített cikkünket az Aktuális rovatban olvashatják.
A helyzet az, hogy a négy éve futó PRRS mentesítési program eredményeképpen eddig a járások 70 százalékában sikerült mentessé tenni valamennyi sertésállományt, továbbá az ország teljes területén a kis létszámú állományok mentesek. Jövő év áprilisára a Dunántúl teljes területe mentes lesz (kis- és nagyüzemek egyaránt). A NÉBIH szerint 2020 december 31-ig hazánk mentessé válhat a betegségtől. A kormány erre a célra összesen 5,2 milliárd forintot biztosít 2014 és 2020 között.
Magunkat csapjuk be azzal az érveléssel, hogy a nyugat-európai versenytársaink azért nem mentesítenek PRRS-re, mert annak negatív hatásaival megtanultak kitűnően együtt élni és így is versenyképesen tudnak termelni. Ez ma sem igaz és a jövőben pláne nem lesz így.
A hazai PRRS mentesítési program sikere tehát elsősorban a termelők hozzáállásán múlik. A négy éve folyó munkát be lehet és be is kell fejezni, nincs visszaút. Ezért is van annak fokozott jelentősége, hogy egyes ágazati szereplők az ilyen országos jelentőségű programok megvalósítását hogyan tudják eltéríteni.
Wagenhoffer Zsombor
