Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára januárban levélben fordult a Magyar Állattenyésztők Szövetségéhez, hogy a tagszervezetekkel közösen készítsünk egy átfogó, aktuális helyzetértékelést az állattenyésztési ágazatokról, és fogalmazzunk meg javaslatokat.
A megadott határidőre a húsmarha-, a lótenyésztő-, a kiskérődző-, a méh-, a nyúl- és az őshonosbaromfi-ágazatokra vonatkozóan kaptunk helyzetértékelést és javaslatokat, amelyeket a tárcának megküldtünk. Ezekből a legfontosabb megállapításokat foglaltam össze.
Takarmányhelyzet: az aszály, valamint az őszi csapadékos időjárás miatt a szokásosnál és a tervezetthez képest kevesebb és gyengébb minőségű takarmányt sikerült termeszteni. A hiányzó etetni való beszerzése, a toxinnal szennyezett mennyiségek semlegesítése jelentős többletköltséget okozott. A vásárolt tömegtakarmány szállítására nyújtott támogatás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, kevesen vették igénybe. Hatékonyabb segítség lett volna, ha ezt az összeget a 148-as keretének kiegészítésére fordítják.
Állományváltozás: a húsmarha- és juhtartók elsősorban a takarmányhiány miatt kényszerültek az állományuk csökkentésére. A tejelő tehenek és a kocák száma is kevesebb lesz 2023-ban, mint a korábbi években. Az állattenyésztés kibocsátása a legjobb esetben is csak szinten marad, ami a hatékonyság növekedésének lesz köszönhető.
Közvetlen állatalapú támogatások: a külső körülmények (piac, időjárás, uniós többletelőírások, szigorúbb szabályok, fogyasztói elvárások) és a jövedelmezőség romlása miatt óriási jelentősége van és lesz annak, hogy az állattartóknak nyújtható támogatási lehetőségeket maximálisan kihasználjuk, a kifizető ügynökség az eddigieknél gyorsabban végezze a munkáját, és a kifizetések a lehető leggyorsabban megtörténjenek. Sajnos 2022-ben az amúgy is nehéz helyzetet tetézte a korábbi évekhez képest is lassúbb támogatásfolyósítás, és a tejre, az extenzifikációs, a hízott bikára és az anyajuhokra igényelhető ÁNT-támogatások felfüggesztése. A 2023-tól induló új támogatási időszak szabályozása – kisebb változásokat leszámítva – majdnem megegyezik a korábbival.
Tenyésztésszervezési támogatás: a tenyésztőszervezetek támogatására elkülönített 1,3 milliárd forint évek óta nem elég, ezért nem tudnak a tenyésztőszervezetek bizonyos fejlesztéseket elvégezni. A genomvizsgálatok elvégzése és az ezekre épülő szelekció egyre több fajban és fajtában épül be a tenyésztésbe. Ezenkívül az őshonos és veszélyeztetett fajtákban a ritka vonalak fenntartása sok feladatot ad. Amennyiben lépést akarunk tartani a Világgal a tenyészállat előállításban és a tenyészértékbecslésben, valamint a génmegőrzésben, széleskörben kell alkalmaznunk genomvizsgálatokat és ezekre alapozott elemzést, ami a tenyésztőszervezetek számára több munkát, feladatot és költséget jelent. Sajnos Magyarországon nem létesültek szarvasmarha és más haszonállatok genomvizsgálatára szakosodott laborok, és hiányzik a szakszerű adatelemzéshez és értékeléshez szükséges bioinformatikai háttér. Ezeket a vizsgálatokat és elemzéseket külföldön kell elvégeztetni. Annak érdekében, hogy meg tudjuk őrizni szuverenitásunkat a tenyésztésben, tenyészállat-előállításban és a genetikai erőforrásaink megőrzésében, arra van szükség, hogy fennmaradjon és fejlődhessen a hazai tenyésztésszervezés, hogy a tenyésztőszervezetek világszínvonalú szolgáltatást tudjanak nyújtani a tenyésztők számára. Ennek a munkának és a fejlesztéseknek az éves támogatásigénye legalább 2 milliárd forint.
Szaktanácsadás: a tenyésztőszervezeteknél dolgozó szakemberek elmúlt 30 évben megszerzett tudására nagy szükség van a szaktanácsadásban. Ezt a hatalmas ismeretanyagot úgy lehetne a magyar gazdák számára hasznosabbá tenni, ha azt a gazdák minél szélesebb köre igénybe vehetné. Ehhez arra van szükség, hogy a MÁSZ és a tenyésztőszervezetek a hazai szaktanácsadási rendszer részeivé váljanak.
Dr. Wagenhoffer Zsombor
